Méltó-e Johan Béla arra, hogy a népegészségügyi programot róla nevezzék el?

Johan Béla életútját illetően “az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) idősebb kollégái tekintik át a helyzetet, előszedik az erre vonatkozó dokumentációt, és ha szükséges, konzultálni fognak az Orvostörténeti Intézettel” – mondta el Jakab Ferencné.

Tóth Judit, az egészségügyi tárca szóvivője az MTI-vel annyit közölt: “a tárcának nincs tudomása olyan adatokról, amelyek alátámasztanák a Johan Béla személyét ért vádakat”, sőt, úgy tudják, hogy Johan Béla zsidókat mentett.

A címzetes államtitkár tájékoztatása szerint a Füstirtók Egyesülete már többször kezdeményezte Johan Béla szerepének tisztázását, ezért döntött úgy a tárca, hogy vizsgálatot indít. Korábban a minisztérium számára “ez nem volt ügy”, a népegészségügyi program végrehajtására koncentrált.

Jakab Ferencné közölte: “Johan Béla a közegészségügyben, járványügyben, járványügyi biztonságban sokat tett a közegészségügyért, ezért kapta nevét a népegészségügyi program”. Mint mondta, a program elfogadásakor az országgyűlési határozatban szerepelt Johan Béla életrajza, többi között azzal a megállapítással, hogy “1944-ben a német megszállás után állásától megfosztották, majd internálták”.

Az életrajz szerint Johan Bélát 1925-ben nevezték ki az Országos Közegészségügyi Intézet élére. Igazgatóként létrehozta a fertőző betegekről szóló jelentési rendszert, elindította a védőnők, és megreformálta a tiszti orvosok képzését.

“Szakmai oldalról közelítettük meg a kérdést, de most megnézzük politikai oldalról is, hogy mi is világosan lássunk, (…) egyelőre nem állnak rendelkezésünkre olyan információk, hogy ő bármiféle zsidóellenes akciósorozatban részt vett volna” – mondta Jakab Ferencné. Elmondta: ha Johan Béla “érdemtelenné válik a program nevének viselésére”, van lehetőség a név megváltoztatására.

A gyermekdohányzás ellen küzdő Füstirtók Egyesület elnöke, Félix Péter az MTI-nek elmondta: Ungváry Krisztián történész 2003. júniusi cikke alapján keresték meg a tárcát, kérve, vizsgálja meg, méltó-e Johan Béla arra, hogy a program névadója legyen, azonban Kökény Mihály egészségügyi miniszter elhárította a vizsgálatot. Ungváry Krisztiánra hivatkozva Félix Péter hangsúlyozta, Johant személyes felelősség is terheli több ezer Erdélyben dolgozó magyar zsidó orvos deportálásáért.

Megteremtette a deportálhatóság feltételeit

Johan Béla 1944. március végétől 1944. augusztusáig a Sztójay-kormány egészségügyért felelős belügyi államtitkáraként részt vett a zsidó orvosok deportálásában, vagyis nem igaz, hogy 1944-ben a német megszállás után állásától megfosztották, majd internálták – mondta el az MTI-nek Ungváry Krisztián.

Úgy fogalmazott: “mindenkit, akit deportálni akart a magyar kormány, előbb ki kellett rúgni az állásából azonnali hatállyal, meg kellett vonni a nyugdíjjogosultságát, el kellett bocsátani a magyar állam kebeléből. Az erről szóló iratokat Johan Béla írta alá saját kezűleg minden olyan személy esetében, aki a magyar egészségügyben dolgozott.” Az összes ilyen elbocsátó irat balatonlellei keltezésű, mivel a belügyminisztériumból Johan részlegét kihelyezték Balatonlellére – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint Magyarországon, a Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben összesen mintegy 5000 zsidó orvos élhetett, valamint szintén több ezerre tehető a zsidó gyógyszerészek száma. “Az illetőket Johan Béla elbocsátotta a magyar egészségügyből, ezután váltak deportálhatóvá” – mondta a történész. Kijelentette: “Johan Béla nem volt antiszemita, igyekeztem minden felkutatni, de egyetlen olyan félmondatot nem találtam, hogy Johan Béla zsidózott volna”.

“Johan Béla nem volt náci, nem voltak szélsőséges politikai nézetei, annál szomorúbb a kép, hogy jobb tudása és jobb érzése ellenére végigasszisztálta ezt az egész folyamatot” – fűzte hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy Johan Béla 1944 március 19. előtt, a belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc támogatásával, zsidó orvosokat közérdekű munkaszolgálatosként kirendelt különböző kórházakba, ahol orvosként, vagy gyógyszerészként dolgozhattak, s ezzel elkerülhették, hogy “elvigyék őket Ukrajnába aknát szedni (…), ezeket az embereket így ideiglenesen a munkaszolgálattól megmentette.”

“Március 19. után azonban ennek az ellenkezője következett, amikor Johan Béla inkább a posztján maradt, de aláírta, hogy a zsidókat vigyék Auschwitzba (…), és az antiszemita németbarát bábkormányban, mint államtitkár posztján maradt, ahelyett, hogy lemondott volna”, bár nem kellett feltétlenül tudnia, hogy az embereket a halálba viszik – tette hozzá.

Véleménye szerint Johan Béla személye nem alkalmas arra, hogy nemzeti egészségügyi programot nevezzenek el róla, ugyanakkor azt mondta, mivel “Johan Béla egészen kiváló közegészségügyi szakember, egy közegészségügyi intézetben szobrot, vagy emléktáblát kirakni vagy közegészségügyi intézményt elnevezni róla, ez ellen nem tiltakozom”.

Ungváry Krisztián meglátása szerint Johan Bélára mint közhivatalnokra kell tekinteni, “aki erkölcsileg csődöt mondott és egy rossz döntést hozott”.

Kertai Pál, az ÁNTSZ 1991-ben kinevezett első tiszti főorvosa az MTI-nek elmondta: ő javasolta 1997-ben, hogy az Országos Epidemiológiai Központot Johan Béláról nevezzék el. “Az akkori országos tiszti főorvos, Molnár Ilona ezt akceptálta és így terjesztette fel Kökény Mihály egészségügyi miniszternek” – mondta.

21 rendelet és 3 zsidótörvény?

A deportálásokról szól rendelkezésekre utalva Kertai Pál elmondta, arról nem tud, hogy ezeket Johan Béla aláírta volna: “(…) a Népegészségügy című folyóirat 1944-es számát sokszor forgattam, ebben szerepelnek az államtitkári aláírással kiment rendeletek, de én nem emlékszem arra, hogy Johan Béla aláírásával, valamiféle az akkori rendeleteken túlmenő intézkedések lettek volna” – mondta. “Nem volt ellenálló, de nem hiszem, hogy bármiféle aljasságban szerepe lett volna, (…) félt, nyilván nem volt hős, aki kiállt” – fűzte hozzá.

Karsai László, történész az MTI érdeklődésére kijelentette: “Johan Béla a belügyi tárca államtitkáraként múlhatatlan szerepet játszott az egész magyar orvostársadalom “zsidótlanításában”, részt vett a harmadik fajvédelmi zsidótörvénynek a kidolgozásában és végrehajtásában, végig szolgált, 1944. március 19. után, a német megszállás alatt is, ő volt az egyetlen államtitkár, akit nem váltottak le”.

Tájékoztatása szerint Johan Béla aláírásával összesen öt antiszemita rendelet jelent meg, valamint 1938 és 1944 között részt vett 21, orvosokkal, gyógyszerészekkel foglalkozó belügyminisztériumi rendelet, s a három zsidótörvény kidolgozásában és végrehajtásában.

Átfogó vizsgálat kezdődik Johan szerepéről

“Johan Bélát még holtában is megilleti az ártatlanság vélelme”, ezért szükségtelen bármilyen intézkedést tenni, amíg a rendelkezésre álló adatok alapján be nem bizonyosodik, hogy a népegészségügyi program névadója részt vett a zsidó orvosokat hátrányosan érintő jogszabályok megalkotásában – mondta az MTI-nek az egészségügyi miniszter.

Kökény Mihály közölte: a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot bízza meg az összes dokumentum beszerzésével, tanulmányozásával és a megfelelő jelentés elkészítésével. Hozzátette azonban mindez hosszú időbe telhet, senki ne várjon eredményt heteken belül, ezért “türelmet és higgadtságot” kért mindenkitől a vizsgálat befejeződéséig.

Az egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy Johan Béla “1945 után átment az igazolási eljáráson”, ami azt volt hivatott eldönteni, hogy az illető részt vett-e bármiféle háborús bűncselekményben. Később, 1972-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa magas állami kitüntetésben részesítette Johan Bélát. Ezért a vizsgálat “az MSZMP Központi Bizottsága akkori káderanyagaira” is kiterjed majd – fűzte hozzá.

Kökény Mihály “érdekesnek” nevezte, hogy a feltételezések “sem a szocializmus éveiben, sem a kilencvenes években nem merültek fel”. Mint mondta: “minden felvetést értékén kell vizsgálni.” “Egy komoly szakmai teljesítményt felmutató életút tisztázása az utókor számára fontos, ezért egy alapos és kiegyensúlyozott vizsgálatra van szükség” – hangsúlyozta Kökény Mihály.