Emlékmű az ausztriai halálmenet áldozatainak
Emlékművet állítanak az ausztriai halálmenetben, valamint a stájerországi Prablichl-hegyen történt mészárlás során áldozatául esett magyar zsidóknak Eisenerz városában - hangzott el Szombathelyen magyar fiatalok, történelem szakos főiskolai hallgatók számára tartott előadáson szerdán.
„A civil emlékhely kialakítása eisenerzi fiatalok bevonásával áprilisban kezdődik meg, június 17-én pedig felavatják a gránitból és fémből készült emlékművet” – közölte Martina Mauthner, az Ifjúság az Erőszak és Rasszizmus Ellen osztrák ifjúsági szervezet munkatársa.
„A Prablichl-hegyen elkövetett mészárlás azok közé a bűnök közé tartozik, amelyet közvetlenül a második világháború vége előtt követtek el, és amelyről ma is csak kevesen tudnak, nem nagyon írnak a történelem könyvekben” – hangsúlyozta előadásában Bettina Ramp osztrák történész.
Mint elmondta, 1944. november 2-11. között 75 ezer magyar zsidót, férfiakat, nőket és gyerekeket hajtottak gyalogosan Budapestről Hegyeshalomba, hogy ott több ezer munkaszolgálatossal együtt az erődítmény-vonal sáncain dolgoztassák őket.
„Az erőltetett menetet sokan már a magyarországi szakaszon sem bírták ki. Több mint tízezren haltak meg, a legyengült emberek közül az SS-katonák és nyilaskeresztesek már Magyarország területén sokakat lemészároltak” – mondta.
1945 márciusában Alsó-Ausztriából vonattal szállították a zsidó deportáltakat a Mauthausenben lévő haláltáborba, annak a csaknem 12 ezer embernek pedig, akiket stájerországi munkatáborokban dolgoztattak, gyalog kellett megtenniük utat a Stájer tartományon keresztül.
„1945. április 8-án az eisenerzi Volksturm-alakulat hétezer magyar zsidót vett át Prablichlnél, hogy továbbkísérjék őket, de a hegyháton haladva a SS-legénység tüzet nyitott rájuk, több mint 200 embert végeztek ki a transzport tagjai közül” – mondta a történész.
A tömegsírokat 1945 novemberében fedezték fel, a holttesteket a leopoldsteini kastéllyal szemben fekvő, ma is működő temetőben helyezték el. A háborús bűncselekményért a Volksturm tizenhét tagja közül 1946-ban tizenkettőt halálra ítéltek, a többiek hosszú börtönbüntetést kaptak.
„Az emlékmű felavatására szeretnénk meghívni mindazoknak az osztrák és magyar településeknek a fiataljait, ahol a halálmenet végighaladt. Nem ítélni, hanem közösen emlékezni szeretnénk” – hangsúlyozta Martina Mauthner.