Kiállítás: Bécs és Budapest a XIX.-XX. század fordulóján
Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete, Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között összefoglaló címmel három kiállítás is látható lesz a Budavári Palota Oroszlános udvarának intézményeiben e hónaptól - hangzott el a tárlatokat felvezető budavári tájékoztatón, hétfőn.
A kiállítássor a tavaly Bécsben, a Harrach-palotában nagy sikert aratott hasonló című reprezentatív tárlat budapesti változataként jön létre – mondta F. Dózsa Katalin, a kiállítás főrendezője. A Budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban közel negyven múzeum anyagából, illetve magángyűjtők révén nyolcszáznál is több műtárgyat tekinthetnek majd meg az érdeklődők, ezek között 350 osztrák közgyűjteményekből érkezik a magyarországi bemutatóra – közölte.
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese utalt arra: a kiállítások vezérlő gondolata az, hogy a XIX-XX. század fordulója körül szinte minden megváltozott a technikai fejlődés eredményeinek hatására, vagyis gyökeresen átalakult az emberek életmódja. A tárlatok, témájuk szerint, áttekintik az egykori két birodalmi főváros, Bécs és Budapest művészeti kapcsolatait, az azonosságokat és a különbségeket a képző- és iparművészet, az építészet, a zene, az irodalom és a színház területén – tért ki rá.
A Budapesti Történeti Múzeumban az “Azok a boldog békeidők” alcímű tárlaton az egymáshoz építészetében is nagyon hasonló metropolis kialakulását, a korszak kiemelkedő művészeinek munkáit tekintheti majd meg a közönség. A “Közös és eltérő utakon” alcímű bemutatón a súlypont az a képzőművészeti “áttörés”, vagyis az a nagy változás lesz nyomon követhető, ami az 1860-70-es években kezdődött el a természet újszerű ábrázolásával, és az 1920-as években a színek és a formák robbanásával ért be – fogalmazott a művészettörténész. Mindezt a folyamatot olyan egyéniségek munkái illusztrálják, mint August von Pettenkoffen, Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Vaszary János, Gustav Klimt, Egon Schiele, Oskar Kokoschka vagy Czóbel Béla.
Az Országos Széchényi Könyvtárban “A tegnap világa” mottóval megrendezett kiállítás a két főváros irodalmi, színházi, zenei és kávéházi életébe kalauzolja a nézőket. Helyet kapnak a tárlókban magyar írók német nyelvű kötetei, osztrák művek magyar változatai, újságok, karikatúrák, fényképek, díszlettervek, valamint jelmezek is.
Reinhard Pohanka, az 1887-ben alapított Wien Museum múzeológusa, a kiállítás osztrák kurátora szólt arról, hogy a Budapesti Történeti Múzeumhoz hasonló feladatkörű bécsi intézményegyüttes gyűjteményeiből százhetven szerepel majd a magyar fővárosban megrendezett kiállításokon.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
