A NATO-nak a Zengő kell – a környezvédők újabb élő láncot ígérnek

“Továbbra is kitartunk korábbi álláspontunk mellett, és nem hagyjuk, hogy a katonai fejlesztés visszafordíthatatlan természeti, környezeti károkat okozzon azon az érintetlen területen, amely több védett és fokozottan védett növények élőhelye” – jelentette ki Herbert Tamás, az építkezést ellenző szervezet egyik vezetője az észak-atlanti szervezet haderő-tervezési és műveleti főtitkár-helyettesének keddi kijelentéseire reagálva.

John Colston Budapesten sajtótájékoztatón közölte: A NATO teljes mértékben egyetért azokkal a technikai elemzésekkel, valamint indokokkal, amelyek alapján Magyarország eldöntötte, hogy a Zengőn építi fel háromdimenziós radarállomását. A NATO saját elemzései is azt mutatták, hogy a legjobb helyszínt választották ki – mondta a mecseki Zengőre tervezett lokátor-állomásról.

A NATO-nak a Zengő kell

Hangsúlyozta: a NATO rendkívül nagy figyelmet tanúsít a környezetvédelmi kérdésekre, “úgy hisszük, hogy a magyar döntés teljes mértékben figyelembe vette ezekeket a környezetvédelmi és környezeti kérdéseket is.”

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a keddi tájékoztatón elmondta, hogy a környezetvédelmi problémák megoldására folyamatosan figyelnek és mindent a törvényesség alapján fognak végrehajtani. “Nem javaslom senkinek, hogy szervezzen oda élőláncot, védendő az erdőt tőlünk, mert mi mindent (…) csak és kizárólag a törvényi szabályoknak megfelelően eljárva fogunk végrehajtani”- közölte.

Herbert Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy február 24-én összeült a MTA egyik szakbizottsága, melynek tagjai arra a következtetésre jutottak: a tervezett beruházás várható előnyei minden bizonnyal nem állnak majd arányban azzal a környezeti kárral, amelyet az építkezés okozhat. A szakemberek hangot adtak azon véleményüknek is, hogy Magyarországot nemzetközi egyezmények kötelezik a ritka állat- és növényfajok védelmére.

A vezető megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a HM még mindig érvényes dokumentumokkal rendelkezik a beruházáshoz annak ellenére, hogy az 1998-ban kiadott engedélyeket érdemi munkavégzés hiányában a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek már 2001-ben vissza kellett volna vonnia. Herbert Tamás hangsúlyozta: a Zengőt féltő szervezetek egyelőre várakozó állásponton vannak. Legfontosabb feladatuknak a NATO további részletes és pontos informálását tartják a kérdésben.

Elmondta, hogy a múlt héten kapták meg az észak-atlanti szervezet – John Colston kijelentéseivel egybecsengő – levelét, amelyben reagáltak 31 hazai és külföldi szervezet kérésére, hogy vizsgálják felül a tervezett beruházást. A válaszunk szerdára készül el, tartalmáról a sajtót is tájékoztatni fogjuk – közölte a civil szervezet vezetője. Hozzáfűzte azt is, hogy várják a beruházás kapcsán indult ombudsmani vizsgálat eredményét, valamint a szaktárcák és Medgyessy Péter miniszterelnök véleményét. Eközben beadványokkal megpróbálják megakadályozni, hogy a HM fakitermelést végeztethessen az érintett területen, járőreik pedig naponta ellenőrzik, minden rendben van-e a csúcson.

Ha mindez nem hoz pozitív eredményt, újra lesz élő lánc a Zengőn – hangsúlyozta a mozgalmi vezető. Február közepén civilek és a Greenpeace aktivistái több napon keresztül tiltakoztak a Zengőn, és megakadályozták a radarállomás megépítéséhez szükséges fakitermelési munkálatok megkezdését a természetvédelmi területen.

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága is fogllakozott az üggyel

A Honvédelmi Minisztérium a mecseki NATO-lokátorállomás beruházása során minden környezetvédelmi szempontot figyelembe vett, de készen áll további vizsgálatokra, valamint környezetvédelmi beruházásokra is – közölte Iváncsik Imre, a szaktárca politikai államtitkára az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának keddi, több mint háromórás ülésén. A mecseki Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás ügyéről tájékozódó testület ülésén természetvédő civil szervezetek is képviseltették magukat. Iváncsik Imre hangsúlyozta: Magyarország biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen a mecseki Zengőre tervezett radarállomás megépítése.

Az államtitkár kiemelte, hogy a beruházás előkészítése kilenc éve zajlik, és már annak kezdetén is több lakossági fórumot tartottak a témában. Hozzátette, szó sincs arról, hogy csak most szereztek tudomást a zöld szervezetek a beruházásról. Iváncsik Imre kijelentette, hogy a szaktárca eddig is kompromisszumkereső volt. Közölte: lehetne olyan megoldást találni, amely kárpótolhatja a természetvédőket.

Varga János, a légierő parancsnokhelyettese hangsúlyozta: a magyarországi légtérellenőrzést korábban 170 radarberendezéssel biztosították, amelyeket most három fog felváltani; ezek sugárterhelése “gyakorlatilag jelentéktelen”. Kurucz István mérnök ezredes, a beruházás programirodájának vezetője kiemelte, hogy a radarállomások felépülése után független szervezetek fognak méréseket végrehajtani. Körömi Attila fideszes képviselő kérdésére válaszolva elmondták, hogy a mecseki lokátorállomást minimum két másik radar megépítésével lehetne csak kiváltani, amely többmilliárdos terheket róna az országra. Hozzátették, hogy a három radarállomás 23, 5 milliárd forintos költségeit szinte teljes mértékben a NATO állja.

A képviselők kérdéseire válaszul egyebek között elhangzott, hogy a magyarországi radarok helyszínei úgy lettek kiválasztva, hogy az ország stratégiailag fontos pontjait, például a paksi atomerőművet meg tudják figyelni. Kiemelték, hogy alaposan eltérve a NATO-ban megszokottól, úgy tervezték meg a radarállomást, hogy a lehető legkisebb változást okozza a környezetben. Hangoztatták, hogy a Zengő a turisták számára továbbra is bejárható lesz, sőt, egy kilátó megépítését is felajánlották a helyieknek.

Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa elmondta: a beruházás kapcsán két alkotmányos érdek ütközik, a nemzetbiztonságé, illetve az egészséges környezethez való jogé. A biztos az alkotmányban deklarált egészséges környezethez való jog sérelmének gyanúja miatt indított vizsgálatot februárban. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad megengedni, hogy 5-10 évre szóló érdekek miatt a kipusztulás lehetőségének tegyék ki egy 5 millió éves fejlődés eredményét. Lenkovics Barnabás szerint a honvédség nem szenvedne vereséget, ha visszavonulna a beruházástól.

Bocskai István, a honvédelmi tárca kommunikációs főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a Zengőn több környezetvédelmi problémával nem foglalkoznak a zöld szervezetek. Elhangzott, hogy a legtöbb védett növényfaj 2003-ban nagyobb gyakoriságot mutatott, mint 2000-ben, sőt, olyan fajták is előkerültek, amelyeket korábban nem lehetett megfigyelni.

Keleti György, a testület szocialista elnöke úgy vélekedett, hogy a zöld szervezeteknek sokkal előbb fel kellett volna figyelnie a beruházásra.