150 éves Szeged vasútja
150 évvel ezelőtt robogott Szeged városába az első gőzös. A Cegléd-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged közötti szakasz idén március 4-én ünnepli 150 éves évfordulóját.
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban vasúttörténeti kiállítás is nyílik ebből az alkalomból, “Megy a gőzös, megy a gőzös…” címmel. Mint az a museum.hu internetes oldalon olvasható, a Cegléd-Szeged vasútvonal már gróf Széchenyi István reformországgyűlési előterjesztésében is előkelő helyen szerepelt, ám az építési munkálatok csak az 1848-1849-es szabadságharc után, 1851-ben kezdődhettek meg.
Az osztrák kormány közlekedéspolitikájának megfelelően 1850-ben az Osztrák Államvasút Társaság megváltotta a Magyar Középponti Vasúttársaság már üzembe helyezett, valamint építés alatt lévő vonalait. Az osztrák kormány ezután Délkeleti Államvasútként kiépítette a Cegléd-Kecskemét-Félegyháza-Szeged szakaszt.
A Cegléd és Félegyháza közötti részt 1853. szeptembert harmadikán, a Félegyháza-Szeged közötti vasutat pedig 1854. március 4-én adták át ünnepélyes keretek között a forgalomnak. A Cegléd-Szeged vonalat Bayer József főmérnök vezetésével építették, aki már a pozsonyi szakasz építésénél is közreműködött. A munkát 1851 őszén kezdték el két építésvezetőség, Cegléd és Szeged irányításával.
1855-ben a Délkeleti Államvasutat eladta az osztrák állam egy magántársaságnak, amely Osztrák Államvasúttársaság névvel 1857-ben kiépítette a Szeged-Temesvár vasútvonalat. A szegedi vasúti Tisza-hidat 1858. december 2-án helyezték ünnepélyesen forgalomba. Szeged második vasútjával, az Alföld Fiume Vasút Rókus pályaudvarával 1870-ben jött létre a vasúti kapcsolat.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
