Medreszék – az iszlám vallási fanatizmus melegágyai

A Kvettában elkövetett, 47 emberéletet kioltó keddi merénylet is mutatja, mennyire tehetetlenek a pakisztáni hatóságok a vallási fanatizmus meg-megújuló kitöréseivel szemben. Kilenc hónapon belül ez már a harmadik támadás volt a város síita közössége ellen; a múlt júliusban 48, augusztusban tizenkét ember életébe került a felekezeti gyűlölködés.

Elemzők szerint a 150 milliós pakisztáni lakosság 75 százalékát kitevő szunniták és a 15 százaléknyi síiták közötti régi keletű ellenségeskedést folyamatosan életben tartja a mintegy tízezer korániskola. – A medreszék a vallási türelmetlenség melegágyai – hangoztatják pakisztáni emberi jogi szervezetek.

A felnövekvő új nemzedékek számára szinte természetes a felekezeti gyűlölködés és erőszak, mert a korániskolák valóságos agymosásban részesítik őket, folyamatosan táplálják bennük a gyűlöletet és a türelmetlenséget a másik felekezet iránt. A korániskolák hatalmas támogatást kaptak a hetvenes években Ziaul Hakk katonai diktátortól. Az 1977 és 1988 között hatalmon volt tábornok, látva az állami, községi iskolák meglehetősen rosszul, csekély hatékonysággal működő rendszerét, úgy akart lendületet adni az ország oktatásügyének, hogy a régóta működő, nagy oktatási tapasztalattal bíró korániskolákra helyezte át az iskolai oktatás súlypontját.

Bőven ellátta ezeket pénzzel, hogy képesek legyenek betölteni az állami általános iskolák szerepét. S nem is csak pénzzel, hanem fegyverrel is, mert nem csupán oktatáspolitikai céljai voltak ezekkel az iskolákkal. Tőlük várta a szovjetellenes afganisztáni dzsihád (szent háború) újabb és újabb harci osztagainak kinevelését, kibocsátását. Most nincs a medreszéknek ilyen külpolitikai hivatásuk, a rendelkezésükre álló erőforrások nagy részét így a belföldi hitetlenek elleni harcra fordítják. Fanatikus felfogásukban mindenki hitetlen, aki másként gondolkodik, másban hisz, mint ők – vélekednek a térséget jól ismerő elemzők.

A pakisztániak egyharmada az ENSZ által megállapított szegénységi küszöb alatt él. A szegénységnek legalább akkora szerepe van a vallási türelmetlenségben, mint a korániskolák fanatizáló tevékenységének. A pakisztáni gazdaság tartósan a pangás állapotában van, az elnyomorodott tömegek nem is reménykedhetnek abban, hogy sorsuk a belátható jövőben jobbra fordul. Különösen veszélyes társadalmi robbanóelegyet alkot a szegénység és a medreszék szerves összetartozása; a jómódú szülők többnyire magániskolákba járatják gyermekeiket, a medreszék tanulóifjúsága kifejezetten az elnyomorodott családokból kerül ki.

– Olyan emberek lépnek ki a korániskolák kapuján, akiknek nincs vesztenivalójuk, az iskolai nevelés folytán tele vannak gyűlölettel, s ugyanakkor nem félnek feláldozni életüket vakbuzgón értelmezett hitük állítólagos védelmében. Nem szánják azokat sem, akiket e cél jegyében megölnek – mondta egy magas rangú pakisztáni rendőri vezető. Hozzátette: a rendőrség végeérhetetlen csatát vív a szélsőséges csoportokkal. Ha ma őrizetbe vesz kétszáz szélsőségest, a medreszék holnap kibocsátanak helyettük újabb kétszázat. Ezek az előbbiek lefogása nyomán csak még elszántabbak, még engesztelhetetlenebbek.
–
Pervez Musarraf államfő, aki az Egyesült Államok szövetségeséül szegődött a terrorizmus, a muzulmán szélsőségesség elleni harcban, felismerte a medreszék szerepét a szélsőségesség fenntartásában, ezért két éve nagy erőfeszítéseket tesz ezek oktatási rendszerének megreformálására. Megpróbálja elérni, hogy a medreszék kötelesek legyenek állami nyilvántartásba vétetni magukat, elszámolni pénzgazdálkodásukkal és előzetesen bemutatni tanterveiket, éves tanmeneteiket az állami oktatási hatóságoknak. Erőfeszítései eddig nagyrészt elhaltak a vallási hatóságok makacs maradiságán.