Fogas kérdés – megtalálták a legősibb emberelődöt?

A hominidát Ardipithecus Kadabbának nevezték el – ezt már nem is az amerikai Berkeley Egyetemen és a Clevelandi Természettörténeti Múzeumban dolgozó tudósok, hanem az afrikai ország kulturális minisztere jelentette be. Mindez jelzi, hogy immár a politika is olyan fontosságúnak ítélte az ügyet, hogy miniszteri szinten foglalkozik a kutatással.

(A hominidák közé ma már csak egyetlen faj tartozik, az ember. Korábban azonban a főemlősök családján belüli hominidák között akár több ág is létezhetett egyszerre, és ezen ágak közül az egyik vezetett a ma élő Homo sapiens sapienshez.)

Csimpánz vagy ember?

„A hat primitív fog különböző egyedekhez tartozott” – az etióp minisztérium közleménye szerint. Mindez azt jelenti, hogy az Ardipithecus Kadabba akár az első faj is lehetett az emberi családfán. Mindenesetre az etióp, japán és amerikai tudósok szerint ez lehetett az első faj, amely már biztosan nem az emberszabású majmokhoz, illetve azok elődeihez tartoztak. (A három szerző a Science című lapban jelenteti meg az erről szóló tanulmányukat.)

A mai csimpánzok és a mai emberek elődei persze több millió évvel ezelőtt még egészen másképpen nézhettek ki, ezért nem a mostani állapotukat kell alapul venni, a különbségek megítélésekor. Az Ardipithecus érdekessége, hogy szemfoga eléggé éles, ebben tehát hasonlít a csimpánzokhoz, és eltér a ma élő emberétől, viszont ez a fog kisebb, mint a csimpánzoké, tehát inkább az emberek kialakulása felé mutat.

Versenytársak: az Orronin és a Sahelanthropus

Az Ardipithecusnak azonban versenytársai is akadtak: az Etiópiával szomszédos Kenyában pár évvel ezelőtt felfedeztek egy Orronin névre hallgató főemlőst, amelyet egyesek szintén a hominidák közé sorolnak (akkor ez megelőzné az Ardipithecust). Mások – az Ardipithecus felfedezői – viszont a csimpánzok elődjének tartják az Orronint, így viszont a hominidáknál az Ardipithecus lenne a „rangidős”. Francia kutatók szintén nagyjából e korabeli, 5-6 millió éves leletekre bukkantak Csádban, amelyet Sahelanthropusnak neveztek el.

A vita eldöntése még a tudósokra vár, annyi bizonyos azonban, hogy a most Etiópiában bejelentett felfedezés már jóval régebben feltárt maradványokra támaszkodik: 2002-ben találták azt a hat fogat, amelyekről most megállapítást nyert, hogy az Ardipithecushoz tartoznak. Érdekesség, hogy a mostani felfedezés egy Amerikában, a Clevelandi Természettörténeti Múzeumban dolgozó, de Etiópiában kutató etióp tudós nevéhez fűződik. A kutató neve Yohannes Haile-Selassie, de mint kiderült, nincs közé az egykori etióp császárhoz, aki hasonló néven uralkodott az afrikai országban.

A Vörös Domb titka

A felfedezés helyszíne Asa Koma, azaz „Vörös Domb”, a Középső-Awash vidékének nyugati részén, Addisz-Abeba fővárostól 180 kilométerre, északkeletre.

Asa Koma már korábban is fantasztikus régészeti leleteket szolgáltatott a tudósoknak: 2000-ben egy karcsont és egy fog került elő ugyanitt, szintén az Ardipithecus Kadabba típusból, s Haile-Selassie már abban a kutatásban is részt vett. (A Nature című folyóiratban 2001-ben jelent meg erről cikk.)

A most felfedezett fogak – köztük egy felső szemfog, illetve különböző zápfogak – egy olyan vulkánikus rétegből származnak, amelyet a régészek és geológusok 5, 54 és 5, 77 millió év közötti korúra datálnak. A fogak hozzásegíthetik a tudósokat ahhoz, hogy a legősibb hominidák evolúcióját követni tudják, és segíthetnek később a különböző típusú Ardipithecusok egymástól való elkülönítésében is.

Más etiópiai kutatások is ígéretesnek tűnnek

Az Etiópiában zajló más kutatások is igencsak ígéretesnek tűnnek. Az ország keleti részén kutató szakértők eddig is igen gazdag leletanyagra bukkantak: ezerféle régészeti tárgyat, csontot, fogat és egyéb maradványt regisztráltak Galile falu térségében.

Az emberelődökön kívül az állatvilágra vonatkozó számos új megállapítást tettek: alilében például 400 állati és főemlős-maradványra találtak. (Galile több mint háromszáz kilométerre van Addisz-Abebától.)

A helyszínen vizsgálódik többek között Gerhard Weber, a Bécsi Egyetem antropológia professzora is, aki egy etióp, német és amerikai kutatókból álló tudóscsoportot irányít a térségben. Weberék is találtak egyébként hominida fogakat, ők azonban az Asa Koma-i leleteknél fiatalabb leletekre bukkantak, négymillió éves maradványokat ástak ki, s erről szintén a napokban számoltak be a közvéleménynek.