Tíz éve bővítették a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot
Eurázsia legnyugatibb szikes tava a Fertő. Nemzeti park már tizenhárom éve működik itt, a természetvédelmi övezet mai határait viszont éppen tíz éve, 1994. március 8-án jelölték ki, a Hanság „odacsatolásával”.
A Fertő-tó környékét már 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig nemzetközi jelentőségű vadvíznek számít – a Ramsari Egyezmény alapján. A Fertő-tavi Nemzeti Parkot 1991-ben alakították meg. Három évvel később, 1994. március nyolcadikán a Hanság Tájvédelmi Körzet hozzácsatolásával új nevet kapott a terület, amelynek központja Sarródon található. Így csaknem húszezer hektárra nőtt a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe. 2001 decemberében mind a magyar, mind az osztrák oldalon, az egész Fertő-táj elnyerte a világörökségi címet.
A nemzeti park magyarországi területének felosztása
A nemzeti park megalapításakor az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség) előírásait vették figyelembe. Ezek alapján a következő három zónát alakították ki. A Magyarországon 2618 hektár nagyságú természeti vagy natúr zóna – ez tulajdonképpen a Fertő belső ingoványa – a Nemzeti Park fokozottan védett, érintetlen területeit foglalja magában. A megőrző zóna 3921 hektár, ahol továbbra is folyhat hagyományos, természetet kímélő gazdálkodási forma (legeltetés, kaszálás, nádaratás) a kijelölt területeken – írja a na-tura.hu internetes oldal, illetve minderről az Értékőrző Magyarország című kötetben is olvashatnak az érdeklődők.
A harmadik az ütköző- vagy környező zóna. Ez alatt mindazon területek értendők, amelyek Sarródtól Fertőrákosig terjednek, s amelyek az előző két kategóriába nem kerültek be. A Fertő-parti települések bizonyos védelem alatt álló kül- és belterületei, szántói, legelői, erdősávjai tartoznak ide. Különösen fontos része a Fertőrákosi-öböl, illetve annak nádasai. Az ütközőzóna összterülete 6003 hektár.
A Fertő-tó és a Hanság
1994. április 24-én került sor a Fertő-Hanság és a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park közös megnyitására. A Fertő-tó Európa ötödik legnagyobb tava, 309 négyzetkilométernyi területével. A trianoni békeszerződés után Magyarországnak ebből 75 négyzetkilométernyi maradt meg. A Fertő egyébként különleges természeti érték, hiszen egész Eurázsiában a legnyugatibb szikes tó. Ingadozó vízállású sztyeptó – az Értékőrző Magyarország című kötet szerint. A tó az elmúlt évezredben többször kiszáradt, utoljára például 1865 és 1871 között. Átlagos mélysége az egy métert sem éri el.
A Hanság hajdan hazánk egyik legnagyobb összefüggő lápterülete volt. Történetében jellemzőek a szélsőséges, szeszélyes vízviszonyok és az ellenük való folytonos küzdelem. Ez a mocsárvilág – a Fertő-tóval összefüggő vízrendszert alkotva – egészen a XVIII. század második feléig megmaradt ősi háborítatlanságában – írja az arrabonet.gyor.hu
Átalakult táj
A Hanság változatos felszínét jelenleg is különböző vastagságú tőzegréteg, lápi talaj fedi. A tőzeg síkjából számos 2-3 méter magas lápszigetek (úgynevezett „gorond”) emelkednek ki. Ezek lettek a mocsár meghódításának kiindulási helyei; itt épültek fel a majorok és kisebb falvak.
A lecsapolások nyomán, a sorozatos vízrendezést követően, a vízkészlet csökkenése miatt a Hanság jelentősen átalakult. A lápok, mocsaras ingoványok helyét rétek-legelők majd fokozatosan kultúrterületek (telepített rétek és szántók) foglalták el, és a láperdők helyére főleg nemesnyárasokból álló kultúrerdők kerültek.