A Kárpátokban élt Európa legöregebb „modern embere”?
Egy amerikai tudós szerint rendkívüli jelentőségűek azok az emberleletek, amelyekre tavaly bukkantak a Kárpátokban, pontosabban a hegység Romániához tartozó, délnyugati részein.
A szakértők jelenleg is elemzik annak a férfinak, nőnek és egy tizenéves fiúnak a maradványait, akiknek a korát 35 ezer évre becsülik a tudósok. A fosszíliák azért számítanak különlegesnek, mert ilyen intakt, érintetlen állapotban még sohasem találtak rá e korból származó emberi maradványokra – nyilatkozta Erik Trinkaus, a St. Louis-i Washington Egyetem professzora a hétvégén.
A 28 ezer évnél régebbi leletek közül ezek a legtökéletesebbek, legteljesebbek – magyarázta Trinkaus. A román kutatók a maradványok korát 34-36 ezer évre teszik, radiokarbonos vizsgálat eredményeként.
A Délnyugat-Romániában felfedezett barlang, ahol a leleteket találták, megváltoztathatja a modern emberről kialakult eddigi tudományos nézeteket az amerikai professzor szerint.
Ugyanakkor Trinkaus nem volt hajlandó elárulni a pontos helyszínt, ahol az emberi (arc)csontokat találták. (A leletekre kolozsvári hobbi-barlangászok bukkantak tavaly nyáron.)
Trinkaus egy portugál fosszília-kutatóval, Joao Zilhaóval együtt érkezett Kolozsvárra, ahol folytatták a csontok elemzését. Trinkaus szerint a megtalált állkapocs egy 35 év körüli férfihez tartozott, ugyanakkor egy koponya és egy arccsont, továbbá néhány fog egy 14-15 év körüli fiúé lehettek. Egy harmadik csont egy közelebbről meg nem határozható életkorú nőé volt.
A csontok tanúsága szerint a kor emberei széles arccsontozattal és különösen nagy bölcsességfogakkal rendelkeztek. A leletek alátámasztani látszanak azt az elméletet, amely szerint a cro-magnoni és a neandervölgyi ősemberek szoros kapcsolatba kerültek egymással, és a két emberi alfaj az idők folyamán kereszteződött.
A három ember vadász-életmódot folytatott, minthogy nem volt ekkor még szó mezőgazdaságról, az ugyanis csak mintegy 25 ezer évvel később jelent meg. A barlang, ahol a leleteket találták, igen közel feküdt a Bánáthoz, és nem volt messze a Kárpátoktól sem. Így megfelelő vadászterület, változatos környezet állt a mai emberek elődeinek a rendelkezésére.
A zárt barlangban az emberi maradványok mellett kisebb emlős állatok – például denevérek – csontjait is megtalálták. A kutatókat reménnyel tölti el, hogy a leletekre a föld felszínén bukkantak, mert ez azt jelentheti, hogy a hely alaposabb felkutatásával további emberi maradványokra, esetleg szerszámokra is lelhetnek.
Sáfránytörténelem Angliában
Az angol egyetemi város, Cambridge környékén egykor sáfrányt is termesztettek, ennek nyomait tárta fel egy kutatás.
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
