A Kárpátokban élt Európa legöregebb „modern embere”?

Egy amerikai tudós szerint rendkívüli jelentőségűek azok az emberleletek, amelyekre tavaly bukkantak a Kárpátokban, pontosabban a hegység Romániához tartozó, délnyugati részein.
A szakértők jelenleg is elemzik annak a férfinak, nőnek és egy tizenéves fiúnak a maradványait, akiknek a korát 35 ezer évre becsülik a tudósok. A fosszíliák azért számítanak különlegesnek, mert ilyen intakt, érintetlen állapotban még sohasem találtak rá e korból származó emberi maradványokra – nyilatkozta Erik Trinkaus, a St. Louis-i Washington Egyetem professzora a hétvégén.
A 28 ezer évnél régebbi leletek közül ezek a legtökéletesebbek, legteljesebbek – magyarázta Trinkaus. A román kutatók a maradványok korát 34-36 ezer évre teszik, radiokarbonos vizsgálat eredményeként.
A Délnyugat-Romániában felfedezett barlang, ahol a leleteket találták, megváltoztathatja a modern emberről kialakult eddigi tudományos nézeteket az amerikai professzor szerint.
Ugyanakkor Trinkaus nem volt hajlandó elárulni a pontos helyszínt, ahol az emberi (arc)csontokat találták. (A leletekre kolozsvári hobbi-barlangászok bukkantak tavaly nyáron.)
Trinkaus egy portugál fosszília-kutatóval, Joao Zilhaóval együtt érkezett Kolozsvárra, ahol folytatták a csontok elemzését. Trinkaus szerint a megtalált állkapocs egy 35 év körüli férfihez tartozott, ugyanakkor egy koponya és egy arccsont, továbbá néhány fog egy 14-15 év körüli fiúé lehettek. Egy harmadik csont egy közelebbről meg nem határozható életkorú nőé volt.
A csontok tanúsága szerint a kor emberei széles arccsontozattal és különösen nagy bölcsességfogakkal rendelkeztek. A leletek alátámasztani látszanak azt az elméletet, amely szerint a cro-magnoni és a neandervölgyi ősemberek szoros kapcsolatba kerültek egymással, és a két emberi alfaj az idők folyamán kereszteződött.
A három ember vadász-életmódot folytatott, minthogy nem volt ekkor még szó mezőgazdaságról, az ugyanis csak mintegy 25 ezer évvel később jelent meg. A barlang, ahol a leleteket találták, igen közel feküdt a Bánáthoz, és nem volt messze a Kárpátoktól sem. Így megfelelő vadászterület, változatos környezet állt a mai emberek elődeinek a rendelkezésére.
A zárt barlangban az emberi maradványok mellett kisebb emlős állatok – például denevérek – csontjait is megtalálták. A kutatókat reménnyel tölti el, hogy a leletekre a föld felszínén bukkantak, mert ez azt jelentheti, hogy a hely alaposabb felkutatásával további emberi maradványokra, esetleg szerszámokra is lelhetnek.