Kihúzzák a kínai történelem könyvekből a Nagy Fal mítoszt
A kínai oktatási minisztérium elrendelte, hogy húzzák ki az általános iskolai történelem könyvekből azt a mítoszt, mely szerint a kínai Nagy Fal látszik az űrből.
A kínai hatóságok amiatt döntöttek az ominózus részek kihúzása mellett, mert Kína első, a Földet megkerülő űrhajósa, Yang Liwei úgy nyilatkozott 21 és fél órás útjáról visszatérve tavaly ősszel, hogy űrhajójából nem látta a kínai Nagy Falat – írja a BCC Online.
A hatóságok úgy vélik, hogy a mítosz széleskörű elterjedésében fontos szerepet játszhatott, hogy a történelem könyvek tényként tálalják.
A Nagy Fal első szakaszait az ie. 5. században építették. Később az ie. 221-től – 206-ig uralkodott Qin dinasztiából való Shi Huangdi császár bővítette és kapcsolta össze a falrészeket. A falat a Ming dinasztia a XIV. században átépíttette. A 6.700 kilométeres, kelet-nyugat irányú fal az északi hódítók ellen védte a birodalmat.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
