Már egymillió éve jeleket használt az ember elődje?

Az emberré válás folyamatában az egyik legérdekesebb probléma az, hogy mikor jelent meg a kultúra, mikortól számíthatjuk azt az időszakot, amikor az emberek, emberelődök gondolkodása kezdett kifinomulni, illetve hogyan kezdődött el a jelek használata.

Francia és bolgár kutatók, egy különleges északnyugat-bulgáriai lelőhely alapján most azt állítják, hogy a korábban hittnél sok százezer évvel korábban, már 1, 4-1, 2 millió évvel ezelőtt megjelent a szimbolikus gondolkodás elődeinknél. A kutatók nem biztosak abban, hogy milyen emberelőd gondolkodott jelképesen, de feltételezik, hogy talán a Homo erectusról van szó. Erre egy zápfog, mint a lelőhely egyetlen, emberi testből származó maradványa is némi – ha nem is megdönthetetlen – bizonyítékul szolgál – írja a BBC Online.

Mitől jöttek lázba a régészek?

De térjünk rá arra, hogy mit is találtak a régészek a Kozarnika barlangban, Bulgária északnyugati részén, Oresec környékén! A lelet első látásra nem tűnik túl különlegesnek. Egy állati csontmaradvány, amelyen néhány párhuzamos vonal látható. Sokan megcsóválnák a fejüket: ettől jöttek lázba a régészek? – hiszen ilyen vonalakat bárki tudna egy élesebb kővel a csontokba belekarcolni, belevágni.

De éppen erről van szó! Ezeket a vonásokat éles kővel karcolták, vésték egy nyolc centiméter hosszú csontba, nem pedig valamilyen gyakorlatias tevékenység nyomán, véletlenül kerültek oda. Így például a húsnak a csontról való leszedése, lehántása során nem maradnának ilyen nyomok. Nem is valamilyen ügyetlen, egymillió évvel ezelőtti hentes félrecsapásairól van szó. Ugyanis a csontnak olyan részén találták azokat, ahonnan nem lehet húst leszedni, és nincs mit levágni sem. A kutatók éppen ezért azt feltételezik, hogy tudatos cselekedetek eredményeként kerültek a csontokra a karcolások.

Ez pedig arra utal, hogy az emberek elődei már 1, 4-1, 2 millió évvel ezelőtt szimbólumokat használtak. Ez komoly előrelépés lenne, több tekintetben is. Egyrészt ezek lennének az emberiség legrégebbi jelei, másrészt a tudományos kutatást is nagyban segítheti a mostani felfedezés. Ha ugyanis igaznak bizonyul a Bordeaux-i Egyetem kutatójának, Dr. Jean-Luc Guadellinek a tézise, akkor újra kell majd írni hamarosan az őstörténeti szakkönyveket. (Bolgár részről Nikolaj Szirakov irányította a régészeti feltárásokat Kozarnik.)

A “ha” szócska használata különösen indokolt a mostani leletek kapcsán. A tudósok többsége mindeddig azt hitte, hogy a szimbolikus gondolkodás a Homo sapiens megjelenésével kezdődött a Földön, vagyis körülbelül 30-50 ezer évvel ezelőtt. A National Geographic Online-on ugyanakkor beszámoltunk már arról, hogy német tudósok régóta kétségbevonják azt, hogy a mai ember (Homo sapiens sapiens) közvetlen elődjénél, a Homo sapiensnél lehet csak kultúráról beszélni. A német tudósok szerint már a Homo erectusok is fejlett kultúrával rendelkeztek, egyfajta “műanyagot” is képesek voltak előállítani, mint ahogyan figuratív emlékeket is maguk után hagytak. Mindezek a teóriák 200, 300, 500 vagy 800 ezer évvel ezelőtti maradványok alapján születtek.

Mit jelenthetnek a jelek?

De térjünk vissza Bulgáriába. Itt, a Kozarnika-barlangban francia és bolgár tudósok kutattak, s azt állapították meg a fellelt csontokat elemezve, hogy azokon a vonások túlzottan szabályosak ahhoz, hogy véletlenül kerüljenek egymás mellé. A párhuzamos vésések, karcolások egy éles kőszerszámmal készültek. Ugyanakkor természetesen a jelentésükről, a vonások magyarázatáról korántsem tudunk eleget, és valószínűleg sohasem tudunk biztosat. Guadelli feltételezései szerint lehet, hogy azt jelenik a vonalak, hogy “16 állatot láttam ezen a helyen”. A francia kutató szerint akár valamilyen nyelvhez hasonló gondolati struktúra első jelei is lehetnek a karcolások. (A kutatók egyébként nemcsak egy csontot találtak. A már említett 8 centiméteres hosszúságú darab mellett felbukkant egy másik is, amely 27 bevágást tartalmazott.)

A csontok mellett talált egyetlen emberi zápfog alapján – mint ahogyan korábban már említettük – a kutatók a Homo erectust feltételezik az első szimbolikus gondolkodású lénynek a Földön. Ez az antropológiai, paleontológiai meghatározás azonban igen bizonytalan, egyetlen fog alapján merész lenne teljes körű elemzést adni. A leletek korát a kutatók a paleomagnetizmus jelenségének segítségével állapították meg. Ez a módszer azon alapszik, hogy a Föld mágneses pólusai az idők során megcserélődtek. Ezeknek a cseréknek a nyomait a mágneses kőzetek megőrzik, így meg lehet állapítani a leletek hozzávetőleges korát, jelen esetben az 1, 2-1, 4 millió évet.

A vonalakkal ellátott csontdarab valószínűleg egy olyan emlőstől származik, amelyik a mai szarvasmarhák, juhok és antilopok rokona lehetett, a kutatók szerint valamilyen marhaféle volt egyébként. A mostani felfedezésről Dr. Guadelli egy a franciaországi Rennes-ben megrendezett konferencián számolt be. A francia-bolgár kutatások eredményeiről hamarosan egy angol nyelvű tudományos folyóiratban is részletes értekezés lesz majd olvasható.