Tömegsírok az újpesti rakparton?

Kovács Tamás, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány történésze ugyanakkor fenntartással fogadta az e területen lévő tömegsírokról szóló beszámolót, s úgy vélekedett: ha mégis ott lennének, az a történeti szakirodalom számára komoly újdonságot jelentene.

“Egy, a második világháborút átélt szemtanú visszaemlékezése szerint a XIII. kerületi Szent István parktól a Vizafogóig (…) megszakításokkal ásott gödrökbe lőttek és temettek zsidó és nem zsidó mártírokat 1944 októbere és 1945 februárja között” – írta közleményében az alapítvány, hozzátéve, hogy tudomásuk szerint a tömegsírt a mai napig nem tárták fel.

Dobrai Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora, aki 12 éves volt akkoriban, úgy emlékszik vissza: elrendelték, hogy a Kresz Géza utca környékéről kiskocsira rakva vigyék a sokszor már napok óta ott heverő holttesteket a Duna-partra, az ott árokszerűen ásott tömegsírokba.

Az alapítványhoz eljuttatott feljegyzése szerint annak idején élő embereket, csoportokat is odahajtottak, akiket menet közben kaszaboltak le. “A bombázások, az utcai harcok, a négy hónapig sorozatos lövések eléggé megedzettek; jártuk az utcákat, közvetlenül éltük át az utcai harcokat, de számomra a legmegrázóbb az élő eleven emberek ilyen embertelen lemészárlása volt, amit leírni nem lehet, hiszen fegyvertelen, láthatóan menekülő emberek voltak” – idézte fel emlékeit a professzor.

Az alapítvány szervezésében szerdán emlékimát mondanak a Szent István parkban azokért a zsidó és nem zsidó mártírokért, ellenállókért, akik Dobrai Lajos emlékei szerint az újpesti rakpart tömegsírjában nyugszanak.

Az újpesti rakparton feltételezett tömegsírok létezése a történeti szakirodalomban nem szerepel – közölte a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány tudományos munkatársa az MTI-vel. “Eddig sehol senki nem írt róla” – tette hozzá Kovács Tamás, aki szkeptikusnak mondta magát az állítást illetően, fenntartásai ellenére azonban ásatások hiányában egyértelműen nem zárta ki a sírok létezését. A történész hozzátette: a népbírósági perek idején rengeteg tömegsírt feltártak, de az említett részen nem történtek exhumálások.

Mint mondta, a visszaemlékezést tekintve “vannak kisebb-nagyobb logikai kérdőjelek”. Kételyének adott hangot annak kapcsán, miért ástak volna tömegsírokat közvetlenül a Duna partján, fagyos időben, az ostrom idején, s azt miért nem látta senki, miért nem beszélt erről eddig egyetlen túlélő sem. Ha ez mégis megtörtént volna, akkor az a történeti szakirodalom számára komoly újdonság lenne – tette hozzá.