Új Kossuth-kézirat bukkant elő?
Ha valódinak bizonyul, értékes "leletre" bukkant egy szolnoki gyűjtő egy fővárosi bolhapiacon. Szénási Gyula birtokába egy 1849-ből származó Kossuth-kézirat került. A régiséggyűjtő a szegedi szeméttelepről származó relikviát egy első világháborús osztrák katonai jelvényért cserélte el - írja a Magyar Rádió honlapja.
A helymegjelölés nélküli 1849. augusztus 18-i keltezésű levélen Szénási Gyulának először csak az államférfi neve tűnt fel. Később alaposabban áttanulmányozta és megállapította, hogy a négy oldalas, vízjellel ellátott papír egy beszédet tartalmaz, és megállapította, hogy a kézirat egy ritka történelmi relikvia.
A kérdés az, hogy valódi-e a levél vagy csupán másolat. Az eredetiségi vizsgálatok még tartanak a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol az írást összehasonlítják a kétségkívül Kossuth Lajostól származó kézírással. Szénási Gyula szerint a papír vízjele, a fogalmazás stílusa, valamint a betűk írásmódja alátámasztják feltevését.
A kézirat valódiságával kapcsolatban talán csak egyetlen probléma merülhet fel: a történészek tudomása szerint Kossuth Lajos 1849. augusztus 17-én lépte át a magyar-török határt, miután 13-án Világosnál Görgei letette a fegyvert. Kossuth ezután már nem tért vissza Magyarországra, emigrációban töltött négy és fél évtizedet. Így az augusztus 18-ára datált levél hitelességét alaposan meg kell majd vizsgálni. Mindenesetre érdekes, hogy a most megtalált kéziratot a Magyar Nemzeti Múzeum nem vette át a gyűjtőtől, aki pedig felajánlotta azt az intézménynek.
Fáraószobrokat találtak a héliopoliszi naptemplomban
A leletek megerősítik, hogy az uralkodói reprezentáció különösen fontos volt a helyszínen.
Ókori mozaikot találtak egy épülő szupermarketnél
A közelben fekszik egy római kori lelőhely, de a felfedezés így is meglepte a kutatókat.
Kincsekre bukkantak egy ókori szemétdombon
A rómaiak eldobálták szemétnek ítélt tárgyaikat, melyek a mai kutatók számára valóságos kincsek.
Gyönyörű műalkotásokra bukkantak egy egyiptomi templomban
Újabb izgalmas felfedezések születtek az esznai templomban zajló munkálatok során.
Ősi ábrákra bukkantak egy spanyolországi barlangban
A nagy gonddal elkészített vésetek a kőrézkor és a bronzkor fordulójáról származnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
