Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

A borostyánszoba titka – egy magyar szerző kutatásai

National Geographic Magyarország

Hat tonna borostyán hiányzik – ennyit nyomott az a rengeteg értékes kő, amellyel egykor az úgynevezett borostyánszobát rendezték be. A szobabelsőt a porosz király adta az orosz cárnak.

Különlegesen becses kulturális értékről írt könyvet A legendás borostyánszoba címmel egy magyar kutató, Fiziker Róbert. A szerző annak a hat tonnányi borostyánnak eredt a „nyomába”, amely egy olyan szobát díszített, amelyet I. Frigyes Vilmos porosz uralkodó ajándékozott Nagy Péter orosz cárnak. A borostyánszoba titkairól szóló a könyvet a Kortina Kiadó jelentette meg. A kötet 172 oldalon, 32 színes, valamint további számos fekete-fehér képpel mutatja be a bizonytalan sorsú műkincs történetét.

A borostyánszoba berendezését és a falborítást a náci Németország 1941-ben, a Leningrád környéki harcok során elrabolta, és a második világháború hátralévő idejében Königsbergben, a mai Kalinyingrádban mutatta be kiállításon. A világháború utolsó hónapjaiban azonban az erősödő bombázások miatt dobozokba csomagolták a borostyánszoba fantasztikus köveit, a falat borító daraboktól kezdve a használati tárgyakig, szobrokig és díszekig, s bár a dobozokat még néhány szemtanú látta, a műkincs-együttes mind a mai napig nem került elő – minderről Fiziker Róbert és Németh István történész, az ELTE docense tartott előadást csütörtökön az Andrássy úti Orosz Kulturális Központban.

Amit a borostyánról tudni érdemes
A borostyánkő a görög-római mitológia szerint Héliosz napisten lányainak könnyeiből keletkezett, akik megsiratták nagyravágyó testvérüket, Phaethont. Az ifjú hajtani akarta a Nap szekerét, de az összevissza száguldó lovak nyomában lángba borult a föld, Phaethon az Eridanosz folyóba zuhant. Ovidius ezért nevezte az „istenek könnyének” a borostyánt. Az i. sz. I. században élt idősebb Plinius tartotta elsőként növényi eredetűnek a gyakran rovarokat vagy virágokat rejtő zárványokat is magába foglaló követ. A borostyán a valóságban 35–55 millió éve, a harmadkor eocén korszakában Skandinávia magaslati szárazföldjének és a hozzá csatlakozó sík vidéknek az erdőit alkotó tűlevelű fenyőknek a kéregből kifolyt és évmilliók alatt fosszíliává kövült gyantája.

A másolat megint látható

Éppen ezért Németország és Oroszország, illetve korábban a Szovjetunió jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy pótolják a pótolhatatlant, és újjáépítsék a szobát a Katalin-palotában, a mai Szentpétervár környékén, Carszkoje Szelóban. Az erőfeszítéseket végül siker koronázta, tavaly óta ismét látható a szoba berendezése – igaz, ez csupán a másolat. Színhatásában más, mint az eredeti, de alakilag és művészi színvonalát tekintve megközelíti az eredeti szépségét – állítják a szakértők.

1997-ben néhány borostyánból készült tárgy, egy komód és egy kis szobor is felbukkant a nemzetközi műkereskedelemben. Kiderült, hogy egy náci orvos padlásáról került elő az egyik tárgy, amelyről végül bebizonyosodott, hogy a borostyánszoba részét képezte. Mindezek után újra felvetődött, hogy esetleg a nyomára lehetne bukkanni a páratlan együttesnek. Az előkerült darabokat Németország egyébként visszaszolgáltatta Oroszországnak.

Hitler döntött

A königsbergi eltűnés óta egyébként számos kombináció látott napvilágot a borostyánok sorsáról. Fiziker Róbert emlékeztetett arra, hogy személyesen Hitler döntött egykor arról, hogy le kell szerelni a Szovjetunióban elfoglalt szobát, annak berendezését és a falborításokat Németországba kell szállítani. Königsbergben csak átmenetileg állították ki a darabokat, az egész berendezést ugyanis Hitler linzi múzeumába szánták. Csakhogy a háború közbeszólt. Fiziker szerint valahol Königsberg környékén kellene ma is keresni a páratlan kincset, de bizonyosat nem lehet tudni efelől.

Más feltételezések szerint a borostyánszoba elpusztult a második világháborúban. Esetleg a bombázások okoztak olyan súlyos károkat benne, amelyeket már nem lehetett helyreállítani. Az is lehet, hogy szállítás közben sérült meg a műkincs-együttes, vagy az egyik győztes hatalom, esetleg annak katonái konfiskálták el azt.

A kincskeresők fantáziáját leginkább megmozgató álláspont szerint valamilyen, eddig felderítetlen raktárba, vagy bányajáratba menekítették ki az ostromlott városból a borostyánszobát. Sokan foglalkoztak az úgynevezett keleti-tengeri és a tengerentúli verzióval is. Az előbbi szerint a Königsbergből a Keleti-tengeren menekülők valamelyik hajón, talán éppen a Wilhelm Gustloffon menekítették ki a műkincset – ennek a hajónak sorsáról nemrégiben Günter Grass német író jelentetett meg egy tényregényt, amelyben a fikció és a történelem keveredik egymással – erről Ocsovai Gábor tett említést az Orosz Kulturális Intézet pódiumbeszélgetésén.

A borostyánszoba kialakítása

A borostyánkő-faragás művészetének aranykora a 17. században kezdődött. A borostyánkő főleg a Keleti-tenger partvidékén fordul elő nagyobb mennyiségben, itt szabályos borostyánviharok is előfordultak, 1862-ben például több mint két tonna borostyánkövet vetett partra egy ilyen vihar. Az értékes anyag lopását szigorúan büntették, a partlakóknak úgynevezett parti esküt kellett letenniük, sőt, még sétálni is csak pecsétes papírral lehetett arrafelé.

A porosz királynak, I. Frigyesnek annyira megtetszett a kő, hogy olyan borostyánszobát álmodott berlini kastélyába, ahol a falakat teljesen beborítják az ebből készített faragványok. Andreas Schlüter udvari főépítész tervei szerint kezdődtek meg a munkálatok, később mások vették át a munkát tőle. 1711-ben már készen állt a világ legdrágább „tapétája”. A művészet- és tudománypártoló I. Frigyes barokk pazarlása után azonban a „katonakirály”, Frigyes Vilmos takarékosság és szigorú kötelességtudat által fémjelzett időszaka következett. I. Frigyes Vilmos az államháztartás hiányának csökkentésére minden feleslegesnek vélt ékszertől és műkincstől megszabadult. 1716-ban Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta a későbbiekben csodás dekorációkkal, mozaikokkal és festményekkel díszített, állandóan bővített és így már mintegy száz négyzetméter nagyságú termet betöltő faldíszítést.

Nagy Péter többek között egy esztergapadot ajándékozott a porosz királynak, aki azt hálószobája közelében állíttatta fel. Frigyes Vilmos leginkább az 55, Oroszországból érkezett és testőrezredébe besorozott úgynevezett. „hosszú legénynek” örült leginkább. Erzsébet orosz cárnő 1755-ben találta meg a szoba végleges(nek tűnő) helyét, a Carszkoje Szelóban található Katalin-palota fogadótermében, ahová 76 válogatott katona szállította át gyalogszerrel a ládákat. A zseniális Rastrelli és Martelli itáliai építészek vezényletével nyerte el a berendezés máig ismert és csodált formáját. Théophile Gautier francia író az „Ezeregyéjszaka” és a tündérmesék csodáihoz hasonlította az 565 gyertya által megvilágított borostyánszobát.

Hozzászólások

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

A méregdrága, három darab 11 kilós, 60 centis kötet életnagyságú fotókon mutatja be a freskó részleteit.

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket