320 éve született Bél Mátyás

Édesapja parasztember volt, de tudott írni-olvasni és fontosnak tartotta, hogy fia a környék legjobb iskoláiban tanuljon. A jó képességű ifjú eljutott a neves hallei egyetemre, ahol teológiát hallgatott. 1708-tól Besztercebányán, majd a híres pozsonyi református kollégiumban tanított történelmet, földrajzot és természetrajzi ismereteket.

A magyar nyelv eredete – mégsem héber eredetű

Felvidéken található szülőfalúja, Ocsova, magyar-szlovák-német nemzetiségű település volt. Talán ez is hozzájárult, hogy pályája elején tudományos munkássága nyelvi témákra szorítkozott. A magyar nyelv eredetét kutatta, tanulmányozta a rovásírással fennmaradt emlékeket és régi irodalmat. Kezdetben a héberből próbálta levezetni, majd a latinnal, némettel, franciával rokonította. Végül megállapította, hogy a magyar nyelv eltér az összes európaitól.

Figyelme a nyelvtörténeti vizsgálódások után a történelem fele fordult. Magyarország múltjával és korabeli történetével kívánt foglalkozni. Nagyszabású műve két részből állt volna. A „Régi Magyarország” tartalmazta volna az egymástól származtatott szkíták, hunok, avarok és magyarok történetét egészen Géza fejedelemig. A könyv eredetüket, nyelvüket, szokásaikat, vallásukat, vándorlásaikat, hadakozásaikat és az általuk elfoglalt, illetve az azzal szomszédos területek földrajzát is tartalmazta volna.

„Új Magyarország”

A kereszténység felvételétől az Árpád-házi királyok korától a vegyes házi királyok történetén át a Habsburg uralkodókkal fejezte volna be ezt a történelmi részt. Ezen kívül hazánk fekvéséről és földrajzi ismeretéről is tájékoztatott volna a tervezett mű. Itt még nem fejeződött volna be a sorozat, hiszen Bél Mátyás egy komplex, mindenre kiterjedő átfogó képet szeretett volna adni hazájáról. A harmadik könyv az éghajlati viszonyokat, a természeti kincseket és a mezőgazdaságot mutatta volna be. Az író úgy tervezte, hogy Magyarország népeiről, öltözetéről, szokásairól egy függelékben emlékezett volna meg.

Bél Mátyás széleskörű anyaggyűjtést végzett ennek érdekében. A szükséges ismeretanyag összegyűjtéséhez újszerű megoldásokat is alkalmazott. A jó eszű diákjait megbízta, hogy a nyári szünetben a lakóhelyük és annak környékére vonatkozó adatokat az ő előre megadott utasításait követve írják össze. Nagyon fontosnak tartotta a helyszíni adatgyűjtést, a személyes tapasztalatokat. Sajnos éppen e miatt nagyon sok támadás érte. Az egyház a tudatlan nép félrevezetésével és az eretnek tanok terjesztésével vádolta. A földbirtokosok a földjeiket féltették tőle. A rosszakarói között volt olyan, aki azt állította, hogy ellensége betörést akar előkészíteni, ezért térképezi fel a határmenti területeket. A vádak miatt többször kihallgatta a nádor és a király is. Az állandó támadások következtében tervének csak egy része valósult meg. A negyvennyolc megye helyett csak tizenegynek a monográfiája készült el.

Levéltárak megnyitását javasolta

Bél nagyon fontosnak tartotta a forrásokra támaszkodó történetírást. Az ő korában még nem volt országos levéltár, a mágnások pedig nem engedték, hogy a kutatók tanulmányozhassák irataikat. Ezért szorgalmazta a levéltárak megnyitását és egy tudós társaság felállítását. Bélnek köszönhetően jelent meg először Anonymus gestája és Thuróczy-krónikája is a „Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini” (A magyar történelem régi és eredetei írói) című kötetekben.

A XVIII. század egyik legjelentősebb történeti gondolkodója, Bél Mátyás 1749-ben hunyt el.