Negyven éve halt meg egy „magyarországi” világvándor

Sok országban élt, még többen dolgozott. Volt ahonnan elűzték, volt ahová menekült. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, annak is magyar – azóta Szlovákiához került – részén született egy zsidó családban. Majd miután a famíliától korán elszakadt, banki alkalmazottként dolgozott. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Bécsben végezte el, és itt járt színi tanfolyamokra is, sőt a híres pszichoanalitikusnál, Freudnál is tanult egy ideig.

Goebbels tanácsa

Első színpadi szerepét viszont már Svájcban, Zürichben kapja. (Más források szerint Németországban, Breslauban lépett fel először.) Bertolt Brecht társulatában is szerepelt, a híres szerző még egy Broadway-musicalt is írt neki. Hét évig vándorol különböző társulatokkal, Ausztriában, Svájcban, Németországban. Közben felvette a Lorre nevet, és rászokott a morfiumra, erről a kábítószerről élete végéig nem túdott leállni. Németországban fedezi fel magának Fritz Lang. A híres német rendező egy pszichopata gyermekgyilkos szerepét ruházza rá az „M – Egy város keresi a gyilkost” című 1931-es filmben.

Ezután több német filmben is szerepel, ám amikor a nácik hatalomra kerülnek, a zsidó származású Lorre elhagyja az országot. Állítólag maga Goebbels, a náci propagandafőnök figyelmeztette a színészt az elkövetkező zsidóüldözésre.

Lorre ezután előbb Párizsba, majd Londonba távozott. 1933-ban két francia filmben is szerepelt, az egyikben egy koldust alakított, alighanem azért, mert a franciát nem igazán beszélhette olyan szinten, hogy komolyabb feladatokat vállalhasson.

Hitchcockot is átejtette

Angliába érve, elsőként egy Alfred Hitchcock nevű rendezővel futott össze, és máris elvállalta a szerepet, amit neki kínáltak. Lorre olyan ügyesen „színészkedett”, hogy a híres rendező nem jött rá arra, hogy a Magyarországon született férfi nem is beszél angolul rendesen. Állítólag hallás után, fonetikusan tanulta be a szöveget, mégis fontos szerepet kapott „Az ember, aki túl sokat tudott” című 1934-es Hitchcock-filmben. (Akcentusa egyébként végül híres lett angol nyelvterületen. Még az 1990-es években is parodizálták hangját egy amerikai rajzfilmben. A tengerentúliak egyébként „osztrák-magyar akcentusnak” nevezték furcsa kiejtését.)

Közben Németországban a nácik propagandacélokra használták az arcát: a hírhedt antiszemita film, Az örök zsidó plakátját róla mintázták. Ő jelenítette meg a hirdetésen a „tipikus zsidót” 1933-ban.

A Casablanca és A máltai sólyom

1935-ben Lorre elhagyta Európát, és Hollywoodba ment. Még ebben az évben játszott a Bűn és bűnhődésben, s nem akárkit, hanem a főszereplőt, Raszkolnyikovot személyesítette meg. Aztán egy Mr. Moto nevű detektívsorozatban kapta meg a címszerepet, egy japán nomozót játszott. A Mr. Moto egyik epizódját egyébként “kínai”, vagyis Charlie Chan-filmként kezdték forgatni, de a Charlie Chant alakító színész, Warner Oland halála miatt végül Moto-mozi lett belőle…

Ezután olyan híres filmekben játszott mellékszerepeket, mint a Casablanca vagy A máltai sólyom, mindkettőben Humphrey Bogart partnereként. Amikor Amerikában, a negyvenes években megkezdődött a kommunista-gyanús személyek üldözése, Lorrét is behívták a hírhedt Hayes-bizottság elé tanúskodni. Arra a kérdésre, hogy kit tart „vörös-gyanúsnak”, Lorre részletes listát vázolt fel: az összes általa ismert embert felsorolta az Egyesült Államokban…

Rövid kitérő, megint Németországban

Ezek után az sem véletlen talán, hogy az ötvenes években ismét Németországban találjuk: filmet rendez és ír az NSZK-ban, amelynek főszerepét is eljátssza. Az elveszett című mozi azonban túl lehangoló, és megbukik. Utolsó éveiben így ismét Amerikában forgatott.

1964. március 23-án hunyt el Los Angelesben. Erre a napra volt egyébként kitűzve a válóperes tárgyalás fordulója, amelyen harmadik feleségétől vált volna el.