Robbanásveszély a világ legnagyobb atomcirkálóján

A Nagy Péterről elnevezett hajó hadgyakorlaton vett részt az Oroszország észak-keleti partjait határoló Barents-tengeren, amikor műszaki hiba miatt kikötőbe vontatták, kéthetes nagyjavításra. Vlagyimir Kurojedov tengernagy szerint még az sem kizárt, hogy a hajó atomreaktora felrobban. A tengernagy azt nem közölte, hogy pontosan hol tartózkodik most a nehézcirkáló, amely az orosz Északi Flotta kötelékébe tartozik. A Nagy Péter rendszerint Murmanszk és Szeveromorszk kikötőjét veszi igénybe.

A Nagy Péter rakétacirkáló nevezetes, illetve hírhedt tagja az orosz hadiflottának. Egyes feltételezések, bizonyos titkosszolgálati jelentések szerint ez a hadihajó lőtte ki tévedésből azt a rakétát, amely 2000 augusztusában elsüllyeszt(h)ette a Kurszk atomtengeralattjárót. Egyébként a Kurszk is a Barents-tengeren süllyedt el, szintén egy hadgyakorlat során.

A Nagy Péter hossza 251, 2 méter, és a vízvonaltól számítva 9, 1 méter magas. Két nukleáris treaktor hajtja, mindegyik egyenként 300 megawatt teljesítményű. Maximális sebessége 32 csomó. Legénysége 727 fő, közülük 97 tiszt. Három helikopter és húsz Gránit típusú, nukleáris fejjel is felszerelhető cirkálórakéta szállítására alkalmas. Tizenkét légvédelmi rakéta is található rajta. Tengeralattjáró-elhárító rendszerrel is rendelkezik, amelyet Vovopadnak neveznek.

A Nagy Pétert (Pjotr Velikij) 1996-ban bocsátották vízre. Eredetileg Jurij Andropovnak nevezték el, a volt szovjet pártfőtitkárról. (Ő volt egyébként az ’56-os szovjet invázió idején a Szovjetunió budapesti nagykövete is.) A világ legnagyobb rakétacirkálója tíz évig épült, sokszor félbe is hagyták az építését, mert elfogyott a pénz. A hajó “pályafutását” folyamatos katasztrófák kísérték. Már a vízre bocsátás után négy tengerész vesztette életét, amikor egy forró gőzt elvezető cső felrobbant.