Sakkozó Kádár, szemlélődő Aczél, rejtőzködő Nagy Imre

Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága azt javasolja a házelnöknek, hogy eredeti helyén, a Képviselői Irodaházban legyen látható Bernáth Aurél Munkásállam című falfestménye, Farkas Aladár két domborművét pedig ajánlják fel a Magyar Nemzeti Galériának (MNG) megőrzésre.
A Képviselői Irodaház – korábban az MSZMP székháza – aulájában lévő alkotások 1990 óta voltak lefüggönyözve.
Bernáth Aurél 8×12 méteres falfestménye három síkból áll: az első a tulajdonképpeni életet, a munkát, a második a képviselők mindennapjait, a harmadik pedig a városképet jeleníti meg. Az 1968-1970 között készült seccón több művész és egykori politikus alakja is felfedezhető, így Pátzay Pál, Illyés Gyula, Ferenczy Béni, Szőnyi István is. Kádár Jánost sakkozás közben, Aczél Györgyöt pedig egy ajtó mellett szemlélődve ábrázolta a festő a képen. Bernáth Aurél Nagy Imrét is ráfestette a képre, igaz, hogy kicsit elváltoztatva.
Nagyságrendileg 100 millió forintot jelentene a falfestmény lebontása, s a kép elhelyezése múzeumi környezetben nehézkes, mivel nem sok helyen van 96 négyzetméternyi falfelület – mondta el az ülésen Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
A főigazgató nem látja akadályát annak, hogy letétbe átvegyék Farkas Aladár domborműveit, de a galéria nem tudja őket kiállítani. Egy szakértői vélemény szerint Farkas Aladár domborművei a történelemszemlélet militáns vonulatát reprezentálják; mindkét 1959-ben készült alkotáson harcoló kommunistákat láthatunk.








































































































































































































