190 éve halt meg Guillotin doktor

1738. május 28-án született Joseph Ignace Guillotin egy párizsi ügyvéd fiaként. A városi egyetem elvégzése után jó hírnévnek örvendő gyakorló orvosként praktizált. Tapasztalatának köszönhetően az egyetem oktatói közé fogadta a hagyományos orvoslást támogató doktort. Nem nevezhetjük igazán nagy kísérletezőnek, nem végzett boncolást és az új megoldások sem keltették fel a figyelmét. 1780 körült sikerült egy kis hírnevet szereznie, mikor beválasztották a Francia Tudományos Akadémia egy bizottságába, amelynek tagja volt Antoine Lavoisier vegyész és Benjamin Franklin, a Philadelphiai Tudományos Társaság elnöke is. A bizottság feladata volt elbírálni Messmer kollégájuk delejezéses, („állati magnetizmus”) gyógyító módszerét. Öt hónap kutatómunkájával sikerült kideríteni, hogy Messmer doktor „mágneses fluidum”-a csak a betegek képzeletében létezik és szó sincs valódi gyógyulásról.

A politika vonzásában

Guillotin doktort is elragadta kora forradalmi hangulata, bár keveset beszélt, egyértelműen kiállt a népképviselet mellett. A forradalom előtti évben megszerkesztette saját röplapját, amelyben a parlamentben háromszáz helyet követelt a nép képviselői számára. A nyomtatásban is megjelent röplap természetesen felkeltette a rend őreinek figyelmét, a doktort bíróság elé állították. Bár csak dorgálásban részesítették, a nép hősként ünnepelte a bátor orvost.

Ez a népszerűség emelte be az 1789-es nemzetgyűlésbe is. Rossz szónok lévén másokkal olvastatta fel javaslatait, amelyek nem kevés derültséget és gúnyt váltott ki. A Parlament tetejére villámhárítót szereltetett, a székeket kipárnáztatta, az ablakokat nyithatóvá építette át, legforradalmibb ötlete mégis az volt, hogy árnyékszékeket szereltett be az épületbe. Bírálóinak csak ezt üzente: „Istállói bűzben agyunk sem működik.”

A halál egyenlősége

A forradalom első évében komoly vitát váltott ki a halálbüntetés kérdése. Többen (Robespierre is) az eltörlése mellett emeltek szót, mondván, a társadalomnak nincs joga kioltani az ember életét. Végül a praktikus gondolkodás győzött és csak a kivégzést egységesítették. A lefejezés eddig csak a nemeseket „illette” meg, a pórnép elveszejtése akasztással, kerékbe töréssel és vízbe fojtással történt. Guillotin egy egyszerű szerkezetet javasolt, amely megrövidíti az elítélt szenvedését, a javaslatok kidolgozására azonnal bizottság alakult az elnökletével. A meghallgatott szakértők legfontosabbika természetesen maga a hóhér volt, akik panaszkodtak a halálraítélt idegességére (mocorgására) és a gyorsan kicsorbuló bárdok állandó élezésére. A döntés egy állandó csuszópályán mozgó fémbádra esett, amely elődjét már használták Skóciában is.

A gép tökéletesítése Antoine Louisra hárult, aki (állatokon) kikísérletezte a legtökéletesebb pengeformát. A szerkezet elnevezése sem volt vitáktól mentes, egyesek „mirabelle”-nek kívánták elnevezni, ezzel tisztelegve az egyenlőség rendíthetetlen bajnokának. Mások „louisette” akarták hívni, a gép tökélesítőjéről. Guillotin csak kompromisszumos megoldásként válhatott „keresztapává.” A szerkezet 1792. április 25-én mutatkozott be a párizsi tömeg előtt. Kétszázezer porba hullott fej a doktort Arrasba üldözte, ahol a városi kórházban végre életet is menthetett. A politikából végleg kiábrándult, amikor a jakobinusok próbálták saját „gyermeke” alá fektetni.

Amire büszke lehet

Napóleon hatalomra jutásával rövid béke köszöntött az országra, Guillotin minden figyelmét Jenner új felfedezésére fordította. A kutatónak sikerült kifejlesztenie a himlő elleni védőoltást. Guillotin, a Központi Vakcináló Bizottság elnökeként elérte, hogy az egész francia hadsereget és a városi lakosságot is beoltották a halálos kór ellen. Ezzel a tettével kivívta VII. Pius pápa elismerését is, aki személyesen fogadta az orvost. Élete végén, az általa létrehozott és elnökölt, Akadémiai Orvostársaság munkájában vett részt, amely javaslatokat és tervezeteket készített, többek között, az orvosi karok latin nyelvű oktatásáról.

A hírhedté vált orvos 1814. március 26-án halt meg Párizsban, a róla elnevezett szerkezet csak 1977-ben fejezte be működését.

(Forrás: Dr. Kapronczay Károly: Guillotin doktor, Lege Artis Mediciane. 1997/6)