Persányi Miklós sem szeretne lokátorállomást a Zengőre
Persányi Miklós szerint természetvédelmi szempontból nem szerencsés a Zengő-hegy tetején lokátor-állomást építeni. Ő örülne, ha azt nem építenék meg.
A környezetvédelmi miniszter, aki pénteken részt vett a környezet- és természetvédő szervezetek országos találkozóján Debrecenben, az MTI érdeklődésére kijelentette: környezetvédelmi, természetvédelmi érdek, hogy ne a Zengőn létesüljön a katonai radar-állomás.
A miniszter hozzátette: a kormánynak illik a jogszabályoknak megfelelően eljárnia. A beruházásról érvényes kormányhatározat van, amely még az Orbán-kormány idején született és nincs tudomása arról, hogy a jelenlegi kormány bármilyen újabb engedélyt kiadott volna.
Persányi elmondta: személyesen egyeztetett Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, aki nem zárkózott el és biztosította, hogy “semmilyen személyes törekvése nincs az építkezést illetően és jó szándékkal fogja megvizsgálni az ügyet”.
Persányi Miklós közölte: a lokátor-állomás építésére 1998-ban adtak ki másodfokú környezetvédelmi engedélyt, amely szigorú feltételeket támasztott. Példaként említette, hogy nem szélesíthetők az erdészeti utak és nem engedélyeztek fakivágást sem a Zengőn.
“Mintha beruházás-technikai problémák lennének, ugyanis a konfliktusok e két kérdés körül csúcsosodtak” – tette hozzá. Persányi Miklós szerint további, igen alapos vizsgálatokra van szükség. “A környezetvédelmi engedélyben előírtaknak a legszigorúbban meg kell valósulniuk s ha így nem építhető meg a lokátor-állomás, akkor azt máshol kell megvalósítani” – mondotta.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Sörfőzési maradékokat használtak a dán festészet nagyjai
A dán festészet aranykorában, a 19. század első felében készült művek vizsgálata a restaurálás munkálatait is segíti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
