Egy lépéssel közelebb a Kínai Főnix rejtélyéhez

Egy 7400 éves kerámia segíthet abban, hogy megfejtsék a tudósok a főnixmadarak évezredes rejtélyét – írja a kínai internetes lap, a peopledaily.com.cn angol nyelvű változata.

A kerámián két repülő főnixmadár látható. A leletet nemrégiben találták Kína középső vidékén, Hunan tartományban. A szent madár egyértelműen azonosítható, hiszen a főnixek tipikus jegyei láthatók az ábrákon: a madarak fején jellegzetes taréj tűnik fel, a csőre hosszú, akárcsak a nyaka és a csodálatos tollfarok is tekintélyes nagyságú.

Különbségek a nyugati és a kínai főnix között

Meg kell azonban jegyezni, hogy a nyugati és a kínai kultúrában elterjedt főnix kissé különbözik egymástól: míg a nyugati inkább egy sasra emlékeztet, a kínai főnix a pávára hasonlít. A nyugati kultúrában a madár az újjászületés jelképe, a kínaiban az égi kegyelem látható jele volt.

He Gang, a Hunan tartománybeli régészeti kutatóintézet vezetője szerint a most felfedezett tárgy bizonyítja, hogy már 7400 évvel ezelőtt hittek a kínaiak olyan mitológiai állatok létezésében, mint a főnixmadár. He Gang vezette a Gaomiao kulturális emlékeknél folyó ásatásokat. Ez a leletmentés mintegy 15 ezer négyzetméterre terjedt ki. Az ásatás egy neolitikus (újkőkorszaki) helyszínen zajlott, Yanli faluban. A leletek nagy része a kutatók szerint valamilyen vallásos szertartáshoz kapcsolódott. „Nem hittem volna, hogy elődeink 7400 évvel ezelőtt ilyen agyagedényt voltak képesek készíteni. Csak azért vagyok benne bizonyos, mert én magam találtam rá” – nyilatkozta He Gang.

A most megtalált főnixek egyébként sokkal kifinomultabb kidolgozásúak, mint azok a „madarak”, amelyeket korábban egy kelet-kínai ásatáson emeltek ki a földből. A Hemudu-kultúra területén, Yuyao megyében egy elefántcsontból készült tálra bukkantak a régészek, amelyen szintén két főnixet örökített meg a korabeli művész. Az elefántcsont lelet 4-7 ezer évvel ezelőtt készülhetett becslések szerint.

A négy mágikus állat

A kínai mitológia négy kedvező előjelű állatot tisztel: ezek az Egyszarvú, a Főnix, a Sárkány és a Teknőc. A szelíd Egyszarvú megjelenése erényes uralkodó születését jelzi, a legenda szerint Konfuciusz születését megelőzően, anyja előtt is feltűnt egy egyszarvú.

A Kínai Főnix (Feng) a fácánhoz és a pávához hasonló, színpompás madár. A történelem előtti korokban – az égi kegyelem látható jeleként – feltűnt az erényes császárok kertjében és palotájában. A háromlábú főnix hím a mítosz szerint a Napban élt.

Ugyancsak a mítosz szerint a kereszténység előtt 22 évszázaddal a jóságos Nagy Jü császár bejárta és lépteivel lemérte a Kilenc Hegy, a Kilenc Folyó és a Kilenc Mocsár vidékét, majd felosztotta a földet a földművelés és az erények gyakorlására alkalmas Kilenc Tartományra. A történetírók elbeszélése szerint egy patakból előbukkant angyali Teknőc tárta fel előtte az emberi világ eme felosztását. A kozmikus írás a páncéljáról volt leolvasható, így nem csoda, hogy később is elterjedt volt a teknőc páncéljáról való jövőbe látás. A teknőc páncéljáról lehetett leolvasni a Főnix közeledtét is.

A Kínai Sárkány

Míg az európai mitológiában a sárkány ijesztő, a Kínai Sárkány isten, olyan mint egy oroszlán tulajdonságokkal felruházott angyal. Meglovagolja a szelet, a földműveseknek esőt hoz – (Közkeletű mondás, hogy a „Föld most egyesül a Sárkánnyal” – ami azt jelenti, hogy esik az eső) -, továbbá a bölcsességet is jelképezi. A Sárkány évszázadokon át császári jelvény is volt. A császár trónját Sárkány-Trónnak, arcát Sárkány-Arcnak nevezték. A császár halálakor azt mondták, hogy az uralkodó felment egy Sárkány hátán az égbe.

A főnix útja Egyiptomtól Magyarországig A főnix Magyarországon is „honos”: Debrecen címerében látható a mitológiai madár, amely hamvaiból újraszületik. A főnix a tűz jelképe, ezért nem véletlen, hogy a sokszor leégett cívisváros címerébe is belekerült a tűzvészek után újra- és újraéledő település szimbólumaként. A főnix Egyiptomból került egyébként a római és görög mítoszokba. Egyiptomi nyelven „boinu”, vagyis gém volt a neve. Mivel általában az áradásokat követően jelent meg, a régi egyiptomiak azt hitték róla, hogy a mindent megelőző elemben, a vízben született, mégpedig önmagától, ugyanúgy, mint ahogy a Nap is önmagát szülte. A madarat ezért a Nap egyik földi hasonmásaként tisztelték. Ahányszor a főnixmadár uralma a világ felett végéhez ér, mindannyiszor meg is újul, fénylő ragyogásban. Így fejlődött ki a boinuból a görög phoinix és a római phoenix. Madárnak tartották az európaiak is, azzal a csodálatos tulajdonsággal, hogy ötszáz évenként fészkében elégeti magát, de hamvából megifjodva lép elő, hogy új életet kezdjen. Így lett a feltámadásnak a keresztények által is átvett jelképe, s került bele többek között Debrecen címerébe is.