110 éve született Balogh páter, a békepap

110 éve, 1894. március 30-án született Stájerlakon az Osztrák-Magyar Monarchia délkeleti részében, Krassó-Szörény vármegyében Balogh István, Balogh páter.
A teológiát Temesváron végezte, ahol 1918-ban pappá szentelték. Később a budapesti és a szegedi egyetemen filozófiát tanult. 1933 márciusától 1944 decemberéig Szeged-Alsóközpont plébánosa.
Balogh páter 1927-ben alapította meg a Szegedi Katolikus Tudósító című lapot, amelyet 1935-ig szerkesztett. 1936 és 1938 között a Tanyai Újság című szegedi lapot állította össze – az Életrajzi Lexikon szerint. Balogh páter ekkor már városszerte ismert személy volt, hiszen 1938-tól a Délmagyarország című polgári-liberális, németellenes, nagyon olvasott napilap tulajdonosa lett – ezt a Politikuspályák című kötetben lehet róla olvasni. Nem véletlen, hogy ezek után, 1944-ben, amikor kezdett újjáéledni a magyar közélet, Erdei Ferenc a parasztpárti falukutató és Révai József, a kommunista párt későbbi ideológiai vezetője megkereste, és együtt kezdték szerkeszteni az első koalíciós demokratikus lapot Szegeden.
Ez a lap szintén a Délmagyarország címet viselte, s Balogh páter 1944 és 1945 májusa között vett részt az újság készítésében. 1944 novemberében megszervezte a Független Kisgazdapárt szegedi szervezetét, majd a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés tagja lett. A miniszterelnökség államtitkári posztját 1944. december 23. és 1947. május 31. között töltötte be, s mint a hatvantagú politikai bizottsági titkára, a nemzetgyűlés előtt ő adta elő a fegyverszünetet kérő, illetve Németországnak hadat üzenő javaslatot.
Balogh István egyik aláírója volt a moszkvai fegyverszüneti szerződésnek 1945. január 20-án – írja az Életrajzi Lexikon. A fegyverszüneti egyezmény magyar két aláírója Gyöngyösi János külügyminiszter és Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter volt.
Ezután a Független Kisgazdapártban tölt be különböző funkciókat Balogh páter. Az FKgP ideiglenes országos vezetőségének tagja 1944 decembere és 1945 februárja között. Majd az intézőbizottság tagja, végül – Nagy Ferenc miniszterelnök javaslatára – 1947-ben fél évig főtitkár, ám június 3-ával megszűnik ez a tisztsége, és negyedikén kilép a pártból. (Ezekben a napokban távozott Nagy Ferenc Svájcba.) Ekkor, júliusában alakította meg az ellenzéki, polgári, liberális Független Magyar Demokrata Pártot. Ez a párt az 1947-es őszi választásokon a szavazatok 5, 2 százalékát kapta, ezzel az ellenzék harmadik legerősebb tömörülése lett. 1949 tavaszán pártjával csatlakozott a Függetlenségi Népfronthoz.
Részt vett 1950-től a papi békemozgalom megalakításában. A papi békemozgalom eszméje az új – kommunista – rend és a katolikus egyház közötti ellentéteket akarta elsimítani. Balogh páter részt vett abban a küldöttségben, amely 1950 július elején Csehszlovákiában járt a papi békemozgalom morvaországi alakuló konferenciáján. Alig egy hónap múlva, 1950. augusztus elsején összeült a magyarországi katolikus papok országos értekezlete, s ennek egyik szónoka Balogh páter volt. Itt született az a csaknem 300 pap által aláírt határozat, amely a papi békemozgalom indító dokumentumának tekinthető Magyarországon – olvasható a Politikuspályák című kötetben róla.
Később visszatért az egyházi szolgálatba, az 1950-es években vidéki plébános, majd a budapesti Szt. Mihály-templom lelkésze (1962–76 között), 1968-tól címzetes apát. Balogh István 1949 és 1951 között tagja volt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. 1976-ban hunyt el.