Irán jelentősen mérsékelte a bámi földrengés áldozatainak számát
Jelentősen, 26 271 főre mérsékelte Irán a tavaly decemberben Bám városában pusztító földrengés halottainak számát.
Az iráni statisztikai hivatal népszámlálással határozta meg, hogy pontosan hányan vesztették életüket az ősi Selyemúton fekvő város nagy részét romba döntő földmozgásban. A korábbi, ugyancsak hivatalos veszteségmérleg 41 ezer ember haláláról szólt. A lényeges eltérést a hivatal vezetője hétfői nyilatkozatában azzal magyarázta, hogy a földrengést követő fejetlenségben és kavarodásban sok halottat kétszer is feljegyeztek.
A december végi természeti csapás óta 525 személyt még mindig eltűntként tartanak nyilván. A földrengésben több mint 9000 ember megsérült.
A főrengés erejét az iráni szakemberek 6, 3-ban adták meg a Richter-skálán, míg külföldi földrengésfigyelők 6, 7-et mértek. A nagy földrengés óta a szeizmológusok egy 5 és 6 fok közötti, egy 4 és 5 fok közötti, huszonöt 3 és 4 fok közötti, valamint ötvenegy 2 és 3 fok közötti utórengést észleltek.
A Bám városát fenyegető földrengésveszély ismert volt, mert a városközponttól alig egy kilométerre húzódik egy geológiai törésvonal, s földmozgás bekövetkeztének valószínűségét “jelentősnek-nagyon jelentősnek” ítélték szakértők.
Kapcsolódó cikkünk:
Ókori sebészeti eszközöket találtak
A tárgyak római katonai felszerelésekkel együtt kerültek elő egy.
Vérük is hozzájárulhatott a neandervölgyiek bukásához
Úgy tűnik, ősi rokonainknál a magzatok és újszülöttek genetikai okok miatt sérülékenyebbek voltak.
Megtalálhatták Európa legősibb ólomüvegét
A szakértők szerint a II. Henrik király korából származó ablakok lehetnek Anglia, és talán Európa legkorábbi ólomüvegei.
Kolostor egy negyven méter magas mészkősziklában
Az bulgáriai Aladzsa kolostor első ránézésre csupán egy negyven méter magas mészkő.
Ikrekkel terhes bronzkori nő sírjára bukkantak Szigetszentmiklósnál
Úgy tűnik, az elhunyt közössége megbecsült és tehetős tagja volt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
