Tíz éve nyújtottuk be EU-csatlakozási kérelmünket

Az Európai Közösség (EK) és Magyarország 1988. augusztus 8-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat egymással. Ekkor még Grósz Károly volt az ország miniszterelnöke, és a pártállami rendszer ugyan bomladozóban volt, de korántsem volt egyértelmű, merre halad Magyarország. A szovjet blokk tagjai maradunk-e, vagy a függetlenül dönthetünk a sorsunkról.

Két év múlva viszont, immár az Antall-kormány megalakulása után pár nappal, 1990. június 8-án Brüsszelben aláírták az Európai Közösségek Bizottsága budapesti képviseletének megnyitásáról, a diplomáciai kiváltságok és mentességek kölcsönös megadásáról szóló megállapodást – olvasható a magyar Külügyminisztérium honlapján.

Társult államok leszünk

1991-től kezdve hosszas procedúra zajlott a kelet-közép-európai országok társulásáról az európai közösséghez. A társulás teljességgel csak 1994-ben valósul meg, addig számos lépés történik diplomáciai, politikai és gazdasági téren.

A folyamat kezdőpontja az volt, hogy 1991. december l6-án Brüsszelben aláírták az EK, az EK tagállamai és Magyarország, illetve Lengyelország és Csehszlovákia közötti Európa-Megállapodást a társulás létesítéséről. (Ezt hívták később társulási szerződésnek.) 1992. szeptember 16-án az Európai Parlament ratifikálta a magyar és a lengyel Európa-Megállapodást, s azok parlamenti ratifikálását ajánlotta a közösség tagországainak.

Valamivel több, mint egy év múlva, 1992. október 28-án, Londonban sor került az EK Elnöksége, az EK Bizottsága és a Visegrádi Országok első csúcstalálkozójára, amelyen magyar részről Antall József miniszterelnök vesz részt.

Az EU kész fogadni a közép- és kelet-európai országokat

Egy évvel később, 1993. június 21-22-én az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határozott, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek. A társult országoknak az Európa Megállapodások bilaterális struktúráival párhuzamosan megerősített és kibővített multilaterális strukturált kapcsolatrendszert ajánlottak fel.

1994. február elsején hatályba lépett a magyar-EK társulási szerződés. Ugyanennek az évnek a márciusában a lezajlott a Magyar-EU Társulási Tanács alakuló ülése Brüsszelben. (Időközben ugyanis a közösségből unió lett.) Az EU külügyminiszteri tanácsa ekkor határozatot fogadott el az unió és a társult közép- és kelet-európai országok politikai együttműködéséről.

A csatlakozási kérelem benyújtása

Ezt követte a történelmi lépés, vagyis 1994. április elsején Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét is benyújtotta az Európai Unió Tanácsa soros elnökségéhez. A lépést a Boross Péter vezette kormány tette meg, ám ezután még sok évig kellett várni arra, hogy az Unióvá alakuló kontinentális közösség, illetve tagállamai véglegesen elhatározzák magukat a keleti bővítésre.

Így például csak 1995. december 15-16-án döntött az Európai Tanács madridi ülése arról, hogy megbízza az Európai Bizottságot: dolgozza ki a bizottsági véleményt a kelet-közép-európai országok csatlakozási kérelmeiről.

Ezután 1998-ig kellett várni, amíg március 31-én az Európai Unió keleti irányú bővítési folyamatának ünnepélyes megnyitását követő napon, kétoldalú kormányközi konferencia keretében az úgynevezett Nyitó Nyilatkozatok kölcsönös felolvasásával Brüsszelben megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között.

Minthogy a tárgyalások időközben sikeresen lezajlottak, Magyarország 2004. május elsején az Európai Unió tagállamává válik.