Strucctojás-lánc bizonyítja a korai szimbolikus gondolkodást

A tudományos „közhiedelem” szerint a szimbolikus gondolkodás a Földön 35 ezer éve jelent meg először. Az utóbbi időben azonban szinte nap mint nap bejelentenek a tudósok olyan felfedezéseket, amelyek arra utalnak, hogy az elvont, absztrakt gondolkodás, illetve a jelképek már sokkal korábban áthatották elődeink életét.

De nézzük, miről is van szó! Strucctojás-darabkákból készült füzér és egyéb „műtárgyak” vizsgálatából a tudósok arra következtetnek, hogy kifinomult gondolkodás jellemezte a 45 és 280 ezer évvel ezelőtt élt afrikaiakat.

Halcsontok, tojások és okkerdarabok

A Tanzánia területén most megtalált leletek között okker „ceruzák”, illetve „kréták” is voltak, amelyek arra utalnak, hogy igen korán elkezdhették a jeleket használni az emberek elődei.

A tudósok a strucctojások és okkerdarabok melett halcsontokat is találtak a Loiyangalani folyó völgyében, a híres Serengeti Nemzeti Parkban. A leletek datálása egyelőre még bizonytalan, ezért ilyen nagy az időtáv, amit megjelöltek (45-280 ezer év). Az biztos, hogy kőkorszaki rétegekből származnak a tárgyak.

Afrikában eddig a 35 ezer évet fogadták el a szakértők mérföldkőként, már ami a jelképes gondolkodás megjelenését illeti. Ám Curtis Marean, az Arizonai Állami Egyetem ősemberkutatójának véleménye szerint a most megtalált gyöngyök kétségkívül a szimbolikus magatartásra utalnak – írja a CBC News. Ugyanakkor a New Scientist című tudományos megjegyzi, Afrikán kívül, például Európában már több helyen is találtak nyomokat a fejlettebb gondolkodásra.

Strucctojások – ma is felhasználják őket

A tanzániai füzérek felfedezői szerint leleteik tisztán dekoratívak, vagyis absztrakt és szimbolikus gondolatokat feltételeznek. A kutatók szerdán ismertették eredményeiket a Paleoantropológiai Társaság éves közgyűlésén, a kanadai Montrealban.

A felfedezők úgy vélik, a tanzániai leletek egyértelműebbek, mint a korábban megtalált dél-afrikai helyszín, a 70 000 éves véseteket tartalmazó Blombos-barlang.

A strucctojásokat ma is használják egyes törzsek, így például a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Khoi-San népcsoport Afrikában. Ők a tojásokat összetörik, lyukakat fúrnak beléjük és lecsiszolják a töredékeket.

Bizonyító leletek A National Geographic Online-on már többször is beszámoltunk a szimbolikus gondolkodás megjelenésével kapcsolatos felfedezésekről. Így például francia és bolgár kutatók nemrégiben szenzációs leletekkel és egy új elmélettel álltak elő: szerintük már 1, 2-1, 4 millió évvel ezelőtt olyan értelmes lények éltek Európában, akik jeleket használtak, vagyis a kultúra megjelenése a Földön akár egymillió évvel korábban történhetett, mint ahogyan azt eddig feltételezték. Mindezt egy különleges északnyugat-bulgáriai lelőhely, a Kozarnika barlang alapján állítják, ahol egy olyan állati csontmaradványt találtak, amelyen néhány párhuzamos vonal látható. A vonásokat éles kővel karcolták, vésték egy nyolc centiméter hosszú csontba, nem pedig valamilyen gyakorlatias tevékenység nyomán, véletlenül kerültek oda. Egy másik példa a szimbolikus gondolkodás kezdeteire Izraelből származik. Ott vörösre festett csontokat találtak egy barlangban. A vörös színt okkerből állították elő, mintegy százezer évvel ezelőtt, és a tudósok szerint egy temetéshez használták – ez szintén jelképes gondolkodásra vall.