Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

Megfejtették a menorcai kultikus kövek titkát

National Geographic Magyarország

A csillagászokat régóta foglalkoztatják a Mallorca kistestvérén, Menorca szigetén látható, Stonehenge-re emlékeztető, T-alakban egymásra rakott kultikus kövek, a taulák. Egy brit tudós alighanem megfejtette a különleges menorcai alakzatok titkát.

A bronzkorban, illetve az újkőkorban, annak is a vége felé számos olyan építmény keletkezett, amelyek eredeti rendeltetését máig vitatják a kutatók. Az angliai Stonehenge-től kezdve az egyiptomi piramisokig (amelyek már a történelmi ókorban épültek) számos „létesítmény” akad, amelyeknek a megtervezésekor valószínűleg a csillagászati szempontok is szerepet játszottak. Sőt, még a középkori, kora középkori katolikus templomok tájolása is erre vezethető vissza sokszor.

Tájolás a napkeltéhez

Persze a korabeli emberek nem feltétlenül a tudomány fejlettsége miatt tájolták épületeiket a Naphoz vagy valamilyen csillagképhez, általában vallásos jellegű hiedelmeket fűztek az efféle cselekedeteikhez. Így például a sírokat gyakran a napkelte irányába állították, azt jelképezve, hogy a halottak egyszer feltámadnak – állítja Michael Hoskin, a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki pályafutása során kétezer ősi sírhelyet és temetkezési emléket vizsgált meg.

Alighanem Ehnaton fáraó is ezért létesített magának a Naphoz tájolt sírhelyet Egyiptomban. Aton napisten kultusza olyan erőteljes volt idejében, hogy sokan az egyistenhit megjelenését, de legalábbis a kezdeti „csíráit” is erre az egyiptomi időszakra vezetik vissza.

Menorcai titkok

Ám nemcsak Egyiptomban maradtak fenn a Naphoz tájolt építmények. Michael Hoskin szerint Menorcán, a Földközi-tengeri Baleár-szigetek második legnagyobb tagján is olyan monumentális emlékek találhatók, amelyek részben a napkultuszra utalnak – ezek a jól ismert naveták, a temetkezési helyek.

A naveták csónakformájú épületek, amelyek a bronzkorból származnak, s bennük emberi csontok bukkantak elő, vagyis minden bizonnyal sírként szolgálhattak, méghozzá a Napkeltéhez tájolva.

A navetáknál is érdekesebbek talán a T-alakban egymásra helyezett kőtömbök, a taulák. Taulákból Menorcán mintegy harminc található. A katalán nyelven asztalnak nevezett alakzatok szintén bronzkori eredetűek, Krisztus előtt 1000 körül készülhettek.

Nem ismerték fel a jelentőségüket

Korábban ezek jelentőségét nem ismerték fel a tudósok, bár a jól ismert menorcai nevezetességek közé tartoznak már régóta. Michael Hoskin azonban most új elmélettel állt elő, ami megmagyarázhatja a furcsa „T-betűket”. Szerinte a harminc taula egy kultikus hely volt, méghozzá a gyógyulni vágyók számára, illetve olyan istenségnek szolgálhattak áldozati helyül, amely a gyógyításhoz kapcsolódott. Ezt több lelet is alátámasztja.

A tauláknál talált leletek közül előkerült egy egyiptomi szobrocska, amelynek felirata a New Scientist nevű tudományos lap szerint így szól: „Én vagyok Imhotep, a gyógyítás istene”. Imhotep eredetileg egy élő személy volt, orvosként és főpapként tevékenykedett még az egyiptomi Óbirodalom idején, de a későbbi időszakokban már mitikussá vált az alakja, és istenként tisztelték. (Imhotep építész is volt, ő építette az első lépcsős piramist Dzsószer fáraó számára Szakkarában. Egy kisebb szobra a budapesti Szépművészeti Múzeumban is látható.)

A kentaurok „szerepe”

Menorcán előkerültek bronzból készült lópaták is, és más bronzszobrok egyaránt. Ezek a patkók Hoskin szerint arra utalhatnak, hogy a szigetlakók ismertek vagy szintén tiszteltek olyan félig emberi, félig lóalakú teremtményeket, mint a görögök által „feltalált” kentaurok. A „görög” kentaur, Kheirón tanította meg Aszklépioszt az orvoslás tudományára, az antik mitológia szerint.

 Taula

Taula

A kentaurral való kapcsolatot azonban nem néhány szobor vagy pata bizonyítja a leginkább, hanem maguknak a tauláknak az elhelyezkedése, amelyet egy csillagkép indokolt. Ezek a T-alakú furcsa építmények ugyanis egy kivételével mindannyian dél felé néznek, nagyjából a Kentaur csillagkép irányába.

Ma már ez a csillagkép így, teljes egészében nem látható a szigetről, háromezer évvel ezelőtt viszont a Föld precessziójának (a forgási tengely körüli „imbolygásának”) köszönhetően, a menorcaiak a Kentaur teljességét is láthatták, akárcsak a görögök a Földközi-tenger túlsó végében.

Menorca más, mint a többi

Mindez Hoskint egy új elmélet felállítására ösztökélte. Szerinte a taulák a görögök által is ismert Kentaur, vagy ahhoz hasonló félisten, isten tiszteletére készültek. Tájolásuk nem volt pontos, de ez a menorcaiakat nem zavarta, ők gyógyulni akartak ezen a helyen, nem pedig csillagászati megfigyeléseket végezni. Hoskin elmélete újdonságnak számít ebből a szempontból, hiszen korábban azt feltételezték az archeoasztronómusok, hogy a pontos tájolás igen lényeges volt a kőkorszakban.

Hoskin felfedezését azonban nemcsak a menorcai leleteknek köszönheti. A brit tudóst a nem túl messzire lévő Mallorcával való összehasonlítás döbbentette rá a taulák magyarázatára. Mallorcáról ugyanis elvileg látható volt a Kentaur csillagkép, ott mégsem állítottak ilyen alakzatokat a mitológiai teremtmény, illetve a csillagkép tiszteletére. A magyarázat azonban egyszerű: Mallorcán sok hegy, illetve domb található, a lakosság pedig főleg a völgyekben él. Így ők nem láthatták (rendszeresen és jól) a csillagképet, míg a síkvidéki menorcaiak nap mint nap megcsodálhatták az égbolton a „kentaurokat”.

Tiszteltek-e egyáltalán az ősi menorcaiak valamilyen istent? – ez talán soha sem derül ki. A space.com nevű internetes csillagászati újság ugyanis emlékeztet arra, hogy írásos nyomokat a menorcaiak nem hagytak maguk után. Ugyanakkor a tauláknál és a sírhelyeknél emberi és állati csontokat találtak, s ez utóbbiak alighanem áldozatként szolgáltak, bizonyítva valamilyen vallásos kultusz létezését.

Aszklépiosz és Kheirón, a kentaur
A görög mitológia szerint Korónisz, a lapithák királyának leánya Apollón szeretője volt, noha egy Iszkhüsz nevű ifjúba volt szerelmes. Korónisz azonban enyhén szólva is csalfa módon „összefeküdt” Iszkhüsszel, pedig akkor már Apollóntól volt terhes. Amikor Apollón elpanaszolta nővérének, Artemisznek a rajta esett sérelmet, az istennő bosszúból egy tegeznyi nyílvesszőt lőtt Koróniszra, akinek szelleme leszállt a Tartaroszba. Testét halotti máglyára rakták, s már a tüzet is meggyújtották, mikor Apollón – aki közben megsajnálta Koróniszt – jelt adott Hermésznek, mire az a lángok fényénél kivágta Korónisz méhéből a gyermeket; aki még mindig élt. Az így megmenekített fiúcskát Apollón elnevezte Aszklépiosznak, és elvitte Kheirón, a kentaur barlangjába, ahol az megtanulta az orvoslás és a vadászat tudományát. Kheirón egyébként Kronosz, a Zeusz „előtti” görög főisten „törvénytelen” fia. Kronosz egy ménló képében menekült el Philyré mellől, amikor felesége rajtakapta, hogy megcsalta. Philyré elmenekült és utóbb megszülte a lótestű félistent, Kheirónt, a kentaurt.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Mágikus Menorca
  • A másik Mallorca

  • Hozzászólások

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

    Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

    Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

    Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

    Miért váltsunk téli abroncsra?

    Miért váltsunk téli abroncsra?

    Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

    National Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket