Új expedíció indul a Titanichoz
19 évvel azután, hogy Robert Ballard felfedezte a Titanic roncsait, a neves tengerkutató visszatér, hogy feltérképezze a luxus hajó állapotának romlását, valamint támogatást szerezzen a hajótörést szenvedett hajók megóvására, műemlékként való elismerésükhöz.
Az egymillió dolláros expedíció május végén indul, előreláthatólag június 9-ig tart. Feladata, hogy igazolja az amerikai Nemzeti Óceán és Légkör Kutatóintézet (NOAA) tavaly júniusi jelentését, amely szerint a hajó állapota rohamosan romlik.
A hajó Új-Foundlandtól keletre, körülbelül 500 kilométerre, 4 kilométer mélységben található. Pusztulása részben természetes folyamatokkal magyarázható, részben a lemerülő búvárok számlájára írható.
A NOAA jelentése szerint szétesett a tat, a fedélzet meghajlott, az árbóckosár pedig eltűnt. Ballard most a 19 évvel ezelőtt készített rajzokkal, képekkel, feljegyzésekkel tér vissza, hogy összevesse a hajó jelenlegi állapotát az akkorival. A hajó állapotának romlásáról meggyőződve, a kutató szeretne nemzetközi támogatást szerezni a hajótörést szenvedett hajók megóvására.
A Titanic 1912 április 14-én éjfél előtt süllyedt el, miután egy jéghegynek ütközött. Több mint 1.500 utas és matróz – a hajón tartózkodók kétharmada –meghalt a katasztrófában.
A hajóról tárgyakat felhozni kizárólag az atlantai RMS Titanic cégnek van joga. A cég az általa összegyűjtött tárgyakból kiállítást nyitott. A cég kínál kirándulásokat is arra a helyre, ahol a Titanic elsüllyedt, több leletmentő akciót viszont már nem tervez.
A feltárás eredményeiről a tervek szerint június 7-én a National Geographic Tévécsatorna Vissza a Titanichoz címen élőben közvetít.
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Földfoglalók fenyegetik az amerikai kontinens legősibb városát
A perui Caral az amerikai kontinens legkorábbi ismert városa, az 5 ezer éves lelőhely az utóbbi időkben komoly fenyegetésnek van kitéve.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
