Höss akció – A magyar zsidók auschwitzi legyilkolása

Az elmúlt napokban megnyílt Budapesten, a Páva utcában a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény. A centrum Közép-Kelet-Európa első ilyen jellegű intézménye. A zsinagóga mellett kiépített komplexumban jelenleg egy megdöbbentő erejű fényképsorozat látható, amely az úgynevezett Auschwitz Albumból származik. Ezt a képgyűjteményt egy zsidó lány, Jákob Lili találta meg a Dora-Mittelbau koncentrációs táborban, egy SS-barakk szekrényében, amikor 1945. április 9-én felszabadult a láger.

A fényképek

Az album azokat a felvételeket tartalmazza, amelyeket az SS Azonosítási Szolgálatának két fotósa készített a magyar zsidók megérkezéséről Auschwitzba. A képek a legtitkosabb, legszörnyűbb részleteket nem ábrázolják. Mégis, láthatjuk az „osztályozást”, amikor Thilo mutatóujjával jelzi: ki munkaképes, és ki nem. Ki kerül a munkatáborba, és ki jut a krematóriumba.

A gázkamrák előtt sorbanállók riadt, de nem halálrarémült tekintetét is „elkapta” a fotós: nem tudták, hogy mi vár rájuk…

Bár a legszörnyűbb nem derül ki, a képek egy része árulkodik arról, hogy mi is folyt Auschwitzban: feltűnik például egy teherautó, amelyen a Zyklon-B gázt tartalmazó hordók láthatók. Ennek a Zyklon-B-nek a szilárd halmazállapotú kristályait öntötték be felülről a gázkamrákba – a kristályok 27 fokon halálos gázzá alakultak át. Más képeken pedig, a háttérben, „diszkréten meghúzódva” – első pillantásra nem igazán odaillő – kémények láthatók…

A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteményben most látható képeket az SS-album megtalálója 1980-ban a jeruzsálemi Yad Vashemnek adományozta. Jákob Lili 1999. december 17-én hunyt el, 73 éves korában. A kárpátaljai zsidó lány 1948-ban emigrált Amerikába. Két lánya és három unokája született. Jákob Lili egész családját, összesen húsz rokonát gyilkolták meg Auschwitzban.

A magyar holokauszt

A magyar holokauszt nagy tömegeket érintő szakasza 1944. április 16-án kezdődött. (Már 1941-ben is deportáltak 18 ezer zsidót Galíciába a magyar hatóságok, akiknek többségét az SS legyilkolta.) 1944-től fogva viszont több százezer honfitársunkat zárták gettókba, hajtották gyűjtőtáborokba, majd deportálták őket. Először a sárga csillag viselésének kötelezővé tétele, majd a gettósítás, az emberek összegyűjtése kezdődött. Az Auschwitzba, a haláltáborba szállítás „csak” a láncolat vége volt. A német megszállás után a kollaboráns Sztójay-kormány számos törvényt és jogszabályt, rendeletet alkotott a zsidónak minősített magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetéséről.

Magyarországon hajtották végre a holokauszt leggyorsabb akcióját. Ez az akció 1944. május 15-én kezdődött. Július 9-ig, azaz 56 nap alatt a magyar hatóságok – német adatok szerint – 437 ezer 402 zsidót deportáltak Magyarországról, s 15 ezer ember kivételével mind Auschwitz-Birkenauba kerültek.

A Höss-akció

A németek, illetve az SS 1940 júniusa és 1945 januárja között 1, 3 millió embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba, a náci lágervilág legnagyobb komplexumába. Ez három részből állt: az auschwitzi tábor koncentrációs lágerként működött, a birkenaui (Auschwitz II.) a megsemmisítő és a monowitzi (Auschwitz III.) a kényszermunkatábor volt. Az auschwitzi áldozatok legnagyobb csoportja, összesen 430 ezer zsidó 1944 nyarán érkezett Magyarországról. A nácik egymillió zsidót és százezer nem zsidót gyilkoltak meg itt. 

A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény kiadványa szerint a „birkenaui krematóriumok soha nem működtek olyan intenzitással, mint a magyar zsidók elpusztításakor. Megsemmisítésüket az emberirtás legtapasztaltabb szakértője, az Auschwitzot létrehozó, és 1943 novemberéig parancsnokként vezető Rudolf Höss, a helyszínen irányította. A magyar zsidók legyilkolása róla kapta a nevét: Höss-akció”.

2005-ben nyílik az állandó kiállítás A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány – az 1990 óta működő Magyar Auschwitz Alapítvány jogutódjaként – azzal a céllal alakult 2002 júliusában, hogy Magyarországon a holokauszttal foglalkozó magas színvonalú kutatóintézet, dokumentációs és oktatási központ jöjjön létre. A 2004. április 16-án átadott Holokauszt Emlékközpont Közép-Európa első ilyen jellegű intézménye. A Központ kiállító termeiben az 1944-es Auschwitz Album fotóira épülő nyitókiállítást 2005-ben a magyar holokauszt történetét átfogóan bemutató állandó kiállítás váltja fel.