190 éve született a Szózat zeneszerzője

A zeneszerző apja, egresi Galambos Pál református lelkész volt Sajókazincon, ahol kitűnő szónok és zenész hírében állt. Benjámin nevű fia helyben végezte el az alapiskolát, majd Miskolcra küldték a református gimnáziumba. 1828 szeptemberében lett a sárospataki főiskola tanítványa, a felvételi adatlapon a szülők rovatba már csak édesanyja nevét írta, innen tudjuk, hogy korán elvesztette édesapját. Az apa halála együtt járt a család elszegényedésével is, ezért kénytelen volt 1833-ban a mezőcsáti iskolában tanítói állást vállalni. Itt sem töltött sok időt, a következő évben már Kolozsváron találjuk, ahová bátyja Gábor, a híres színész csábította. Ő is felveszi az Egressy nevet és az énekkarban kap helyet a színtársulatnál.

Énekesből dalszerző

Minden vágya az volt, hogy egyszer nagyoperák első énekeseként mutassa meg tudását a közönségnek, de hangja túlságosan képzetlen volt a szerep betöltésére. Ennek felismerése indította „egy célra lelkesülten, dagadó kebellel, lohadt erszénnyel” itáliai útjára. Milánóig gyalogolt azért, hogy végérvényesen bizonyosságot szerezzen énekesi pályafutásának végéről. Miután hazatért, a pesti Nemzeti Színház fogadta fel fordítónak és szerzőnek. Franciából, németből és angolból fordította le a neves operák és színművek szövegét a társulat számára, közben ő maga új formákat keresett a magyar zene számára. Egressy Bénit tekintik a magyar műdalok szülőatyjának, aki átmenetet teremtett a verbunkos és az opera között.

Elsőként hangszerelte Vörösmarty és Petőfi verseit, jelentősen hozzájárulva elterjedésükhöz. Számos verset népszínműveibe épített, amelyek nagy népszerűséget élveztek (Szökött katona, Két Sobri). 1846-ban írta meg Liszt Ferenc tiszteletére a „Fogadj Isten”-t, a híres zeneszerző hálából a X. magyar rapszódiát dedikálta Egressynek.

A színházi műfajok kitűnő ismerőjeként segített Erkel Ferenc nemzeti operáinak sikerében. Bátori Mária, Hunyadi László és a Bánk bán szövegkönyvírójaként úgy építette fel a darabokat, hogy a szöveg és a zene tökéletes összhangban álljon.

Szózat

1843-ban írta ki pályázatát Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója a Szózat megzenésítésére. A bírálóbizottság soraiban megtalálhatjuk a költőt, Vörösmarty Mihályt, Erkel Ferencet és Mosonyi Mihály zeneszerzőt is. Egressy alkotása egyhangú tetszést aratott nem csak a zsűri, de a pesti polgárok között is. Számos motívumát felismerhetjük Erkel Ferenc, Robert Volkman, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő későbbi műveiben.

Szabadságharc

Egressy Béni is részt vett a magyar szabadság védelmében. A komáromi csatában szerzett sérülése miatt barátjához költözött Ónodra. A kényszerű tétlenség ideje alatt készült el a Bánk bán átirata operára és készítette el Dávid zsoltárainak megzenésítését orgonára. Miután felgyógyult, Klapka Komáromot védő seregéhez csatlakozott. A tábornok főhadnaggyá és zenekari igazgatóvá nevezte ki a zeneszerzőt.

A szabadságharcnak állít emléket Klapka-indulója, amely eredetileg a Komáromi utóhangok címet viselte – ehhez írt szöveget Thaly Kálmán (Fel, fel vitézek a csatára). A harcok után ismét a Nemzeti Színház alkalmazottjaként alkotott egészen haláláig, 1851-ig.