Greenpeace-kampány a génkezelt növények ellen a Pannónia-régióban

Május elsejével, az EU által termesztésre elfogadott három génmódosított kukoricafajta engedélye automatikusan a tíz csatlakozó ország területére is kiterjedne. Viszont az engedélyezéshez szükséges kockázatfelmérés annak idején nem vette figyelembe sem az egyedülálló Pannónia régió, sem a Kárpát-medence természeti sajátosságait.

Mivel a génmódosított növénytermesztés kiszámíthatatlan és visszafordíthatatlan kockázatokkal veszélyezteti a környezetet, a Greenpeace felkérte az új tagországok kormányait, hogy léptessenek életbe átmeneti tilalmat, amíg el nem végzik saját ökoszisztémájukra vonatkozó környezeti kockázatelemzést.

Maga a Csatlakozási Szerződés is elismeri, hogy május elsejével új ökoszisztémával is bővül az Unió. Ez, a Pannóniai nevű, ami egész Magyarországot, illetve Szlovákia, Szlovénia és a Cseh Köztársaság egyes részeit jelenti. „A kockázatfelmérés elvégzése elengedhetetlen, régiónk sokszínűségének védelme miatt. A GMO-k szabadba engedése beláthatatlan károkat okozhat, és ezeket nem vették figyelembe, amikor kiadták a génmódosított kukoricafajtákra az engedélyeket.” – nyilatkozta Nemes Noémi, a Greenpeace kampányszervezője. „A csatlakozó országoknak a 2001/18/EK irányelv 23. cikkelyére támaszkodva átmeneti tilalmat kell elrendelniük mind a három GMO esetében. Nemzeti tilalmat Ausztria, Németország, Franciaország, Görögország, és Luxemburg is hozott már.”

A három génmódosított kukoricafajta engedélyezése még az európai moratórium előtt, 1998-ban történt. „A kockázatfelmérés követelményei sokban javultak 2001 óta. Az új tagországokra nem kellene ráerőszakolni olyan GMO-kat, amelyeket csak idejétmúlt kockázatelemzésnek vetettek alá. Korábban nem vették figyelembe az egészségre és környezetre gyakorolt kumulatív, hosszú-távú hatásokat.” – állítja Eric Gall, a Greenpeace brüsszeli munkatársa.

Nemcsak azért nem szabad automatikusan kiterjeszteni az új tagállamok területére az EU-ban már engedélyezett GMO-kat, mert ott nem végeztek kockázatelemzést a szándékos kibocsátásról, hanem azért sem mert a nyilvánosságnak nem volt lehetősége, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, az illetékes hatóságoknak meg arra, hogy beleszóljanak és kifejezzék esetleges kifogásaikat – véli a szervezet.

Forrás: Greenpeace Magyarország