125 éve született Sir Richardson, a termikus emisszió felfedezője
125 évvel ezelőtt, 1879. április 26-án született Sir Owen Willans Richardson angol fizikus. Az 1928-as fizikai Nobel-díjat 1929-ben kapta meg „a termikus emisszió és a nevét viselő törvény felfedezéséért”.
Richardson Cambridge-ben és a londoni egyetemen tanult fizikát és kémiát. Diplomájának megszerzése után a cambridge-i Cavendish Laboratóriumban kezdte az izzó fémekből való elektronkilépés törvényeit keresni. Kiváló tanára volt: a Nobel-díjas J. J. Thomson, akinek a mérései alapján fedezték fel az elektront. (Thomson igazi iskolateremtő egyéniség volt. Tanítványai, munkatársai közül heten kaptak Nobel-díjat: Richardsonon kívül saját fia, George Paget Thomson és Charles Glover Barkla is többek között ebben az elismerésben részesült.)
Richardson 1906-ban az amerikai Princeton Egyetemre kapott meghívást, ahol kutatásai folytatásaként tanulmányozta az ionok termikus emisszióját, a fényelektromos hatást és a giromágneses effektust.
Az első világháború kezdetekor, 1914-ben tért vissza szülőhazájába, ahol professzorrá nevezték ki. Harminc évig, visszavonulásáig a King’s College-ban, a londoni egyetemen tanított fizikát. 1913-ban az angol tudományos akadémiának megfelelő Royal Society tagja lett, majd 1920-ban kapott Hughes-érmet, 1929-ben pedig elnyerte a Nobel-díjat. 1939-ben ütötték lovaggá.
A Richardson-törvény
Thomas Alva Edison bizonyos körülmények között vákuumcsövön áthaladó elektromos áramot hozott létre, ennek az alapján szerkesztette meg J. Fleming az egyenirányítót és L. de Forest a triódát. Richardson volt az, aki részleteiben kidolgozta az ily módon előtérbe került termikus emisszió elméletét, ezzel lehetővé vált a rádiócsövek további fejlesztése. Richardson törvénye a termikus emisszió telítési áramsűrűségének hőmérsékletfüggését adja meg. 1901-ben közzétett eredménye szerint megfelelő hőmérsékleten a fém néhány vezetési elektronjának termikus sebessége elég ahhoz, hogy az elektron kiszabaduljon a fém kristályrácsának kötelékéből.
Richardson-Dushman-egyenlet
Ma a szilárdtest-fizikában inkább a kvantummechanikai értelmezést magába foglaló Richardson-Dushman-egyenletet használják. Az egyenlet több atomi állandót tartalmaz, melyek kísérletileg meghatározott értéke érzékenyen függ a fém felületének állapotától, a felületi rétegtől és inhomogenitásoktól.
Sir Owen Willians Richardson 1959. február 15-én. Alton-ban hunyt el.
Ősi sziklarajzokat találtak Svédországban
A 2700 éves ábrák egy meredek, mohával fedett sziklán bukkantak elő.
Kamikazeakcióban elsüllyedt hajót találtak
A USS Mannert L. Abele 1945 áprilisában süllyedt el, miután egy japán gép eltalálta.
Wisconsin újjáéledő városa
Wisconsin állam élettől lüktető legnagyobb városát áthatja a kemény fizikai munkát végzők energiája és a művészvilág összetartása.
Shakespeare kortársa és vetélytársa
1593. május 30-án szúrták le egy kocsmai csetepaté során Christopher Marlowe angol költőt, drámaírót, Shakespeare kor- és vetélytársát, egyes tudósok szerint szerzőtársát. Élete fordulatos kalandregénybe illik, lángelme, de kötekedő kalandor is volt, aki alig harmincévesen halt erőszakos halált.
A világ nyolcadik csodájaként említik
A Szentpétervárhoz tartozó Carszkoje Szelóban található Katalin-palota több díszes szobából áll, ezek közül az egyik legismertebb a Borostyánterem.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
