Luxus szabadidőközpont lovaknak – a türkmén elnök gigantomán intézkedései

A türkmén ló napja alkalmából csillogó, úszómedencés, légkondicionált és teljes orvosi ellátást nyújtó szabadidő-központot adott át Saparmurat Niyazov türkmén elnök – lovaknak.

Türkmenisztán örökös elnöke hétfőn külföldi diplomatáknak mutatta be a mintegy 15 millió dolláros (3, 15 milliárd forintos) költséggel épült lóparadicsomot, amelyben légkondicionált istállók óvják a türkmén táltosokat a sivatagi hőségtől. Az új lovas centrum, amelyet az állami televízió is részletesen bemutatott, kirívó kontrasztot képez a földgázban rendkívül gazdag, mégis elszegényedett közép-ázsiai ország lakóinak életszínvonalával.

Az elnök, akit hivatalosan Türkmenbasinak, vagyis minden türkmének atyjának neveznek, a múlt héten mentett föl több minisztert a felgyülemlett óriási munkabér-hátralékok miatt. A hivatalos átlag munkabér Türkmenisztánban havi 70 dollár (mintegy 15 ezer forint), és a dolgozók rendszeresen késve jutnak járandóságukhoz.

Sajátos egészségügyi reform

Ebben az évben Niyazov – a nemzeti egészségügyet érintő váratlan válságreform jegyében – már elbocsátott 15 ezer nővért és egészségügyi segédszemélyzetet, akiket besorozott katonákkal kíván helyettesíteni. Ugyanakkor a róla Türkmenbasinak elnevezett lócentrumban a legmodernebb röntgen- és ultrahang-készülékek várják a négylábú pácienseket.

Az elnök a külföldi diplomatáknak bejelentette, hogy világszerte lóversenyeket óhajt szervezni a híres türkmén lófajta, az Akhal Teke népszerűsítésére. A szakemberek körében nemes külsejéért, gyorsaságáért és szívósságáért nagyra becsült türkmén lófajtát legalább 3000 éve tenyésztik. Sok ismert politikus kapott már Akhal Teke lovat ajándékba, köztük Csiang Cö-min (Jiang Zemin), volt kínai államfő, John Major volt brit miniszterelnök, Francois Mitterrand volt francia köztársasági elnök, Borisz Jelcin, volt és Vlagyimir Putyin, jelenlegi orosz elnök.

Szakáll, kendő és aranyfogak

A gigantomán Niyazov a közelmúltban több intézkedésével is megdöbbentette a világot. Az iskolákban a lányoknak és nőknek a hosszú ruha és fejkendő viselését írta elő. Szeptembertől tilos a nyugati divat, azaz a nadrág, a miniszoknya, a hosszan felvágott szoknya, valamint a derekat meztelenül hagyó pólók és blúzok hordása. Mindkét nemnek kötelező viszont az elnököt ábrázoló kitűző viselete.

A most 64 éves elnök alig néhány hete törvényben tiltatta meg az aranyfogak viseletét, ezeket ugyanis idétlennek tartja. (Az ország egészségügyi minisztere mellesleg egy fogorvos, továbbá az országban gyakoriak az aranyfogak.)

Februárban megtiltotta a fiatal férfiaknak a szakáll és a hosszú haj viseletét, tavaly szeptemberben viszont az iskolás lányok körében kötelezővé tette a hajfonást.

A szakáll betiltása komoly visszhangot váltott ki, mivel a hagyományok szerint a szakáll a türkmén férfiaknál a felnőttkorba lépést szimbolizálja. Niyazov ezért elrendelte azt is, hogy a kamaszkor 25, a fiatalkor pedig 37 éves korig tartson.

A Napra lehet nézni, de rá nem

2003-ban elrendelte a világ legnagyobb cipőjének megvarrását, amely azt hivatott szimbolizálni, hogy vezetésével az ország milyen hatalmasat haladt előre. A cipő 5, 3 méter hosszú, és 30 szarvasmarha bőréből készült.

Elkészíttette a világ legnagyobb kézi szövésű szőnyegét is, amelynek területe 300 négyzetméter, címe pedig a „21. század: A Nagy Saparmurat Niyazov Kora.”

Niyazov az ország fővárosa, Ashabad közepén óriási aranyszobrot állíttatott magáról. A szobrot úgy forgatják, hogy a Nap mindig az elnök mögött legyen, elvakítva így a szoborra tekintőt.

Repteret, kikötőt, meteoritot, joghurtot és parfümöt neveztetett el magáról. 2001-ben törvényen kívül helyezte a cirkuszt és a ballettet, mindkettőt szükségtelennek ítélte.

Despotikus naptár reform

Niyazov mániákusan ragaszkodik anyja tiszteletéhez is, aki 1948-ban egy földrengésben hunyt el. Az április hónap hivatalosan anyja nevét viseli, róla nevezték el a kenyeret is, valamint az egész 2003-as évet neki szentelték.

A naptár többi hónapja sem úszta meg: a januárt magáról nevezte el, szeptember pedig az alattvalóinak írt spirituális kézikönyv címét kapta. Felmerült már az is, hogy a hónapok számát lecsökkenti nyolcra, így minden hónap 45 napos lehetne.

Számos új ünnepet is bevezetett: többek között például április 27-ét, a türkmén ló napját, és július 10-ét a dinnye napját. A dinnye Türkmenisztán egyik fő exportcikke.

Nincs ellenvélemény

Niyazov 1940-ben született, 1985-ben lett a Türkmén Kommunista Párt első embere. Az ország 1991-es függetlenedése után elnökké választották.

1999-ben örökös elnök lett: a nép élő adásban, a tévén keresztül követhette, ahogy a parlament kétezer képviselője kézfeltartással egyhangúlag szavazott. Niyazov először szerénykedett és visszautasította a felkérést, majd a szűnni nem akaró taps nyomására meggondolta magát.

Az ötmilliós ország lakosságának 35 százaléka a létminimum alatt él. Körülbelül 20 ezer másként gondolkodó munkatáborban raboskodik. Az Amnesty International és más jogvédő szervezet rendszeresen lesújtóan nyilatkozik a türkmén emberjogi helyzetről. A média szintén az elnök irányítása alatt áll.