Korán váltak felnőtté a neandervölgyiek

A neandervölgyi ősemberek a mai embernél (Homo sapiens sapiens) hamarabb váltak felnőtté, jutottak el a teljes érettség korába – állapították meg francia és spanyol kutatók.
A neandervölgyiek már 15 éves korukban elérték a teljes érettséget – állítják francia és spanyol tudósok, akik a Nature legfrissebb számában közölték eredményeiket. Fernando Ramirez Rozzi és José Bermudez de Castro fogakat hasonlítottak össze, egészen pontosan azokat a változásokat vizsgálták, amelyek a fogkoronák zománcrétegében mentek végbe.
Távoli barázdák
A kutatók a zománcréteg lerakódását különböző életkorokban elemezték. Ennek során különösen a barázdákat nézték meg, amelyek a zománclerakódás zavarai következtében jönnek létre a fogak felszínén. A szorosan egymás mellett lévő, vízszintes barázdák arra utalnak, hogy lassabban nőttek a fogak, az egymástól távollévő barázdák a gyorsabb fejlődés tanúbizonyságai.
A kutatók úgy vélik, míg a modern ember tizenévesen a serdülőkorban „leledzik”, addig a neandervölgyiek 15 esztendősen már elérték a teljes érettség állapotát: a neandervölgyiek fogkoronája ugyanis körülbelül 15 százalékkal gyorsabban fejlődött ki, mint a Homo sapiens sapiens-é. A mai ember fogaiban sűrűk a barázdák, a neandervölgyiekében viszont nem. Ennek oka, hogy a Homo sapiens fogképződése drasztikusan lelassul a korona felső felének kifejlődése után.
A neandervölgyiek nőttek fel a leggyorsabban
Rozzi és de Castro 119 egyén metsző- és szemfogait vizsgálta európai leleteken, s körülbelül 800 ezer évre visszamenőleg analizálták a zománcképződés különbségeit. Megállapításaik szerint nemcsak a neandervölgyiek, hanem más, primitívebb elődeink, a Homo heidelbergensis és a Homo antecessor fogai is sokkal szélesebben, ritkábban barázdáltak, mint a mai embereké, vagyis az ő fogaik is viszonylag gyorsan növekedtek, korábban érték el a teljes kifejlettséget. Ugyanakkor érdekes, hogy a neandervölgyiek barázdái a legritkábbak, vagyis ők „nőttek fel” a leggyorsabban.
A neandervölgyiek gyors érésének különleges okai lehettek – a francia és a spanyol tudósok szerint. Alighanem arra vezethető vissza, hogy körükben a felnőttkori halálozás magasabb arányú lehetett, mint az előttük és utánuk élő ősemberek, illetve emberek között.
Evolúciós válaszok a magas halandóságra
Ha nagy a halálozási arány, akkor két evolúciós megoldás lehetséges – magyarázta Dr. Ramirez Rozzi a párizsi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa a BBC News Online-nak. Az egyik a gyors érés, a másik a sok utód születése.
Az embereknél kettő utódnál több egyszerre csak nagyon ritkán születik. Éppen ezért a gyors érés volt az az evolúciós válasz, amelyet a neandervölgyiek a természeti és civilizációs kihívásokra adtak. A neandervölgyiek egyébként a jégkorszakok idején éltek, ami emberpróbáló körülményeket jelentett, halandóságuk ezért sokkal nagyobb volt az átlagosnál.
Más kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a metsző- és a szemfogak mellett a többi fogat is meg kellene vizsgálni a mostani eredmények megerősítéséhez vagy megcáfolásához. Megint mások a mai emberek lassabb fogfejlődését az agy méretének növekedésével párhuzamos (de ellentétes irányú) folyamatnak tartják. E téziseknek azonban a mostani eredmények ellentmondanak, hiszen a neandervölgyiek gyorsan nőttek, de egyidejűleg agyuk is nagy volt.
A koponyák vizsgálata is megerősíti a foganalízist
Christopher Zollikofer a Zürichi Egyetem antropológusa úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy Rozziék kutatásai egybeesnek az ő, koponyákon elvégzett vizsgálataival. Zollikofer szerint a neandervölgyiek körülbelül ugyanolyan ütemben „növesztették” az agyukat, mint a mai emberek. Amikor a növekedés befejeződött, akkor azonban megjelentek a különbségek: a neandervölgyiek három-négyéves koruk után további gyors érést mutattak, míg az emberek nem. Az utóbbiak ugyanis nem a biológiai érést, hanem a kognitív, agyi funkciók fejlesztését „helyezték előtérbe” evolúciós szinten.
Ez azt jelentette, hogy az emberek gyermekeinek elegendő idejük maradt a tanulásra, a neandervölgyiek utódjainak viszont nem. A neandervölgyiek a gyors biológiai fejlődésre, érésre „koncentráltak”, s valószínűleg ezért voltak megrögzött húsevők: magas kalóriatartalmú étrendjük azért volt fontos, hogy minél előbb elérjék az érettséget.