Műholdfelvételeken látható Noé bárkája?

Daniel McGivern üzletember és keresztény aktivista több mint húsz évvel ezelőtt tíz nagy projektet jegyzett fel Bibliájába.

A lista első helyén Noé bárkájának megtalálása szerepelt – írja a NationalGeographic.com.

McGivern 1995-ben látott hozzá komolyan a kereséshez.

Ekkor határozta el, hogy az Ararat hegyről készített műholdfelvételekkel próbál közelebb kerülni a célhoz.

Bárkaszerű képződmény a műholdfelvételeken

2003 nyara az elmúlt ötszáz év legforróbb nyara volt, így a hegy nyári olvadása is a szokásosnál erőteljesebb volt – valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a korábbi felvételekkel ellentétben az új képeken egy fából készült, bárkaszerű képződmény látható a hegyen.

Idén július 15 – augusztus 15 között archeológusokból, geológusokból és gleccserkutatókból álló csapat indul a műholdfelvételek által jelzett hely felderítésére. Az expedíció vezetője a török Ahmet Arslan professzor, aki az elmúlt negyven évben ötvenszer mászta meg a hegyet.

Egy szemtanú korábban arról számolt be a török professzornak, hogy nagy valószínűséggel a bárkát látta a hegységben, de 200 méternél jobban nem tudta megközelíteni. Az Ararat északi oldalának meghódítása kemény és veszélyes vállalkozás.

Isten özönvizet bocsátott a Földre

Noé bárkájának történetét a Teremtés könyve írja le. Eszerint Isten, megelégelvén az emberek gonoszságát, elhatározta, hogy mindent elpusztító özönvizet bocsát a Földre. Egyedül a 600 éves Noét kímélte meg háza népével, és két-két darab állattal a Föld minden fajából.

Noé Isten útmutatásait követve egy 137 méter hosszú, 23 méter széles és 14 méter magas hajót épített, kívül-belül szurokkal kente be azt, valamint felül ablakot, oldalán ajtót vágott.

Ezután negyven nap és negyven éjjel esett az eső, a víz csak hét hónap után kezdett apadni, amikor is a bárka fennakadt az Ararat-hegyen.

Eddig hiányzott a tudományos bizonyíték

Az Ararat

Az Ararat 5.346 méter magas, 4.300 métertől fedi örök hó. A jégcsúcsot 44 négyzetkilométer, átlagosan 90 méter mély hótakaró borítja.

A Törökország keleti részén, az örmény és iráni határnál fekvő Araratot nem könnyű megközelíteni: a terület politikailag rendkívül instabil, a régió jelentős része katonai területnek minősül, így számos engedélyt kell beszerezni a belépéshez.

A keresztény, a zsidó és az iszlám vallás is ismeri Noé és az özönvíz történetét. Már korábban is több utazó vélte látni az Ararat csúcsa közelében, a jégből és hóból kibukkanó fabárkát. Annak ellenére, hogy a bárkát régóta kutatják, – expedíciót indíttatott például az Araratra az orosz Miklós cár 1916-ban, valamint a CIA is vizsgálódott -, tudományos érvényű bizonyítékokra eddig nem bukkantak.

A feltételezések szerint az 1840-es nagy földrengés nem kímélte a bárkát, valószínűleg több darabra törhetett. A kutatók szerint reménykeltő viszont, hogy a műhold felvételeken vertikális és horizontális gerendák is jól kivehetők.