Az emberiség legősibb tűznyomai

A korábbi leletekkel ellentétben, akár 650 ezer évvel korábban is elkezdhették őseink a tűzet használni. A Jordán-folyó völgyében régészek az eddigi legősibb tűzhasználatra utaló nyomokat találták.
A Jordán-folyó völgyében, Észak-Izrael területén régészek az eddigi legősibb tűzhasználatra utaló nyomokat találtak egy kiszáradt tó völgyében. A valaha mocsaras területen talált megszenesedett és pörkölődött gyümölcsmaradványok, magvak, tűz által megrepesztett, lepattintott kovakövek utalnak magára a tűz jelenlétére, illetve valószínűsíthetik a tűzgyújtásra vonatkozó képességek meglétét is.
Az ősember feltételezett tüzének környékén külön csoportokba rendezve találtak meg a nem égett, és az égett maradványokat, ami tovább erősíti, hogy valóban tudatosan használt és nem csak a természet jóvoltából lángralobbant tűz van szó.
Tűzről pattant kövecske
A kutatók szerint mesterséges eredetre utal az is, hogy a fa-, és különböző terménycsoportok csak 4 százaléka égett meg valamilyen mértékben, míg a kovakövek esetén csak 2 százalékban találtak tűzre utaló nyomot.
Természetes tűz esetén valószínűleg nagyobb része égett volna meg a maradványoknak. A kövek egy része ezközkészítésre jellemző módon pattintva feküdt, míg másik részük jelentős hő hatására töredezhetett le.
Fogas kérdések
Korábban a régészek a találtak már 250 ezer éves mesterséges tűznyomokat, és mellesleg feltételezték, hogy a tűz kontrollált használata 400-500 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett. A mostani kormeghatározás eredménye, a maga 790-800 ezer évével, igazi szenzációnak számít.
Érdemes megjegyezni, hogy egyes kutatók koponya-maradványokon tett megfigyeléskre alapozva már korábban utaltak arra, hogy a tűz használatának felfedezése valószínűleg korábbra datálható, mint azt eddig az ásatások sugallták.
Ugyanis az ember elődjeinek fogazata, állkapcsa körülbelül 1.5 millió évvel ezelőtt kezdett el megkisebbedni. A főzött táplálék megrágásához nincs is szükség olyan erős fogazatra, rágó izomzatra, így a tűz használatának elsajátítása magyarázatul szolgálhatna az antropometriai változásokra.
Családi tűzhely
Továbbra is rejtély marad, hogy melyik ősre utalnak a maradványok. A tűzhasználat mindenestre drámai módon megváltoztathatta a táplálkozási szokásokat, csökkentette a szervezetbe kerülő toxinok, mérgek mennyiségét, és jelentős szociális következményekkel is járhatott.
Használhatták melegedésre, a szociális interakció központjaként, és nem utolsó sorban a tűz megvédte őket az állatok és más csoportok támadásaitól is.