25 éve került hatalomra a Vaslady

A politikusnő még 1979 májusában hivatalba lépett, és ezzel hosszú konzervatív kormányzás vette kezdetét az Egyesült Királyságban. Margaret Thatcher 1990 novemberi lemondásáig volt hatalmon, és ezzel az elmúlt 150 év leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt a szigetországban. (Utána is egyébként konzervatív kormány következett, egykori pénzügyminisztere, John Major lett az utódja. A többé-kevésbé a Vaslady politikáját folytató Major egészen 1997-ig állt a brit kabinet élén.)

Leánykori neve: Margaret Roberts

Margaret Roberts 1925. október 13-án született egy észak-angliai kisvárosban, Granthamben. Édesapja autodidakta volt, minthogy 14 éves korában arra kényszerült, hogy abbahagyja az iskoláit. Ezután egy fűszerüzletet nyitott, majd saját boltot szerzett, amely fölött lakott a Roberts család. Margareten kívül még egy lányt neveltek fel – konzervatív, vallásos szellemben – Robertsék: Murielt, aki 1929-ben született.

Margaret a Kesteven & Grantham Girls’ School növendéke volt mielőtt az Oxfordi Egyetemre került volna vegyészhallgatónak. A fiatal lány 1943-ban az Oxford University Conservative Association (az egyetem konzervatív egyesülete) elnöke lett. Ő volt az első nő, aki ezt a posztot betölthette.

Házasság, ikrek, parlamenti mandátum

Ezután Margaret több sikertelen kísérletet tett arra, hogy bejusson a brit parlamentbe. 1951-ben feleségül ment Denis Thatcherhöz, egy vegyiparból meggazdagodott üzletemberhez. Két évvel később ikreket hozott a világra: Markot és Carolt.

1959-ben sikerült az évtizedes álom: egy London környéki választókerületből, Finchley-ből Thatcher asszony bekerült a Parlamentbe. Szűzbeszéde nagy sikert aratott az alsóházban: törvényjavaslatát 1960-ban elfogadták, s hamarosan megindult a hivatali karrierje is: az akkor még létező nyugdíjügyi minisztérium parlamenti titkára lett két év múlva.

Nagy-Britannia legnépszerűtlenebb nője

Edward Heath konzervatív kormányának 1970-es megalakulása után Thatchert az oktatási minisztérium államtitkárává nevezték ki. Hamarosan ismertté vált új pozíciójában: kiérdemelte „a Nagy-Britannia legnépszerűtlenebb nője” címet, minthogy megvonta az ingyenes iskolatejet az általános iskolás korú gyermekektől.

Miután Heath 1974-ben a szakszervezetekkel folytatott elkeseredett viták következtében megbukott a választásokon, Thatchert a Konzervatív Párt elnökévé választották 1975 februárjában. Keith Joseph-fel és John Hoskyns-szal közösen a politikusnő elkezdte vizsgálni, hogy mi a brit gazdaság legfőbb problémája. Ezután hirdette meg politikáját, amely a „szocializmus visszafordítását” jelentette. Kevesebb állami beavatkozást, több versenyt, még több magántulajdont akart a gazdaságban. Ezzel gyakorlatilag megalapozta a nyolcvanas évek neokonzervatív fordulatát Nagy-Britanniában. (De a kelet-európai rendszerváltás után, a kilencvenes években hasonló tendenciák érvényesültek régiónkban is, többek között Magyarországon.)

Az első miniszterelnöknő Angliában

Thatcher meghirdette a kisebb adók, az alacsonyabb közkiadások, a nagyobb individualizmus és a kiterjedtebb egyéni felelősség politikáját is. 1979. május negyedikén aztán Thatcher megnyerte a választásokat. Az új miniszterelnök – az első brit női kormányfő – keserves gazdasági helyzetben vette át a kormányzást, miközben megromlott a kabinet viszonya az ipari vezetőkkel is.

Thatcher kormányzása idején kezdetben tovább súlyosbodtak a problémák. A magas kamatlábak miatt csökkenteni kellett a vágtató inflációt, s közben 1979 nyarán kitört a második olajválság is, az energiahordozók ára az egekbe emelkedett.

Hárommillió munkanélküli – győzelem Argentína ellen

Hamarosan a munkanélküliség elérte a hárommilliós lélektani határt, egy olyan limitet, amelyet korábban elképzelhetetlennek tartottak a szigetországban. A gazdasági nehézségek kiélezték a vitákat még a konzervatív kormányon belül is. Több magas rangú tisztségviselő lemondott ekkor.

Ugyanakkor 1982-ben Argentína váratlanul lerohanta a dél-amerikai partok közelében fekvő Falkland-szigeteket. Ezt a területet mintegy 150 éve birtokolta Anglia, de az argentinok már régóta igényt formáltak rá. Thatcher kormánya kezdetben diplomáciai úton próbálta visszakozásra bírni az argentinokat, ám ennek sikertelensége után a Royal Navy, a brit haditengerészet erőit küldték a helyszínre. Ekkor a Thatcher-kormány a bukás szélére került, ám tíz hét múlva Argentína visszavonult, és újra felvonhatták a brit lobogót a Falkland-szigeteken.

Történelmi győzelem a választásokon

A katonai győzelemmel érdemelte ki Thatcher a Vaslady elnevezést. Népszerűsége ezekben a hónapokba a magasba szökkent. Közben a Munkáspárt, az ellenzék megosztottsága növekedett, s a konzervatívok a sebtében kiírt választásokon – a brit miniszterelnöknek joga van bizonyos korlátok között a szavazás előbbre hozására vagy elhalasztására – a második világháború óta a legnagyobb arányú győzelmet aratták. A jobboldal 144 fős parlamenti többségre tett szert a voksolás nyomán.

1984 októberében súlyos tragédia következett: az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA a brightoni konzervatív párti konferencián, a Grand Hotelben egy bombát robbantott, amely csak centiméterekkel kerülte el a kormányfőt. A Vaslady öt munkatársa viszont elhunyt a merénylet következtében. (Az IRA ezzel a korábban az angol börtönökben éhségsztrájk közben meghalt aktivistáit akarta megbosszulni.)

A gazdasági program végrehajtása

Mindeközben a Vaslady következetesen és hajthatatlanul vitte végig gazdasági programját. „Visszafordította a szocializmust”, monetarista programot hirdetett, deregulálta az államigazgatást, csökkentette az adókat, szigorúan ellenőrizte a pénzkibocsátást és alacsonyan tartotta az inflációt. Ugyanakkor a magas kamatok politikája rossz hatással volt a gazdaságra, meghosszabbította a recessziót, a visszaesést. Adótervei szintén felkavarták az állóvizet: a jövedelemadókat csökkentette ugyan, de a közvetett terheket, az áfát növelte. Sőt, a gazdagok esetében jobban csökkentette az adókat, mint a középosztály esetében. Ezzel szintén népszerűtlennek tűnő intézkedéseket vállalt magára.

Thatcher idején indult meg az első globális privatizációs hullám. Az állami tulajdonú vállalatok jelentős része magánkézbe került az Egyesült Királyságban. Hamarosan az összetett intézkedéscsomag nagy része kezdte éreztetni a hatását a gazdaságban, növekedett a hatékonyság – igaz nem mindegyik privatizált ágazatban.

Kemény összecsapás a szakszervezetekkel

Az antiinflációs politika kevésbé volt sikeres, de itt is komoly eredményeket ért el a Vaslady. A száguldó áremelkedést 27 százalékról három százalékra szorította le, igaz, később azért újra emelkedni kezdett az infláció.

A legkeményebb összecsapást (Argentínán kívül) a szakszervezetekkel vívta meg a Vaslady. A szakszervezeteket tartotta az 1945 utáni brit gazdasági visszaesés egyik legfőbb okának a kormányfő, és ezért kemény intézkedéseket hozott a hatalmuk visszaszorítására. A konfliktus leginkább akkor éleződött ki, amikor a szénbányászok 1984-ben egyéves sztrájkba kezdtek, tiltakozásul a bányák bezárása ellen. Végül itt is a miniszterelnök aratott győzelmet, de ez a nyereség számos család számára a megélhetés elvesztését jelentette.

A bukás

1990-ben azután bekövetkezett a bukás. Thatcher ekkor új adórendszert, pontosabban egy régi modell, a Poll Tax visszahozását akarta elérni. Skóciában ez még sikerült neki 1989-ben, de Angliában nem egyszerűen népszerűtlen intézkedésnek tartották a döntést, hanem utcai zavargások törtek ki Londonban. A Konzervatív Pártban ekkor megingott a bázisa és 1990. november 22-én lemondott a Vaslady. A bizalmi szavazás első körét – szoros küzdelemben – túlélte ugyan, de a második kör előtt megsúgták neki, hogy nem érdemes egy hatalmas arányú vereséget kockáztatnia saját pártján belül.

Leköszönése után sokáig keveset lehetett Thatcher asszonyról hallani. 1992-ben azután bárónőként, brit főrendként bekerült a Lordok Házába. A következő évben Lady Thatcher kiadatta önéletrajzát, „The Downing Street Years” (A Downing Street-i évek) címmel. 1995-ben folytatta önéletrajzi írását, és „Út a hatalom felé” címmel a kormányzása előtti időszakot foglalta össze.

2001 óta több kisebb stroke-ot, szélütést kapott Lady Thatcher, ezért teljesen visszavonult a közélettől. 2003-ban elhunyt férje, Sir Denis Thatcher, néhány hónappal azután, hogy szívátültetésen esett át.