Lengyelek találták meg a világ legrégebbi egyetemét

Az Alexandriai Egyetem az ókor vége felé az egész Mediterráneum, a Földközi-tenger vidékének leghíresebb iskolája, tudományos központja volt. A lengyel-egyiptomi csoport 13 előadótermet, auditóriumot talált, ahová összesen 5000 hallgató fért be. Minderről Zahi Hawass, az egyiptomi legfőbb régészeti hatóság, a Supreme Council of Antiquities elnöke számolt be a Los Angeles Times tudósítása szerint. A nyolcvanas években már találtak néhány auditóriumra emlékeztető épületmaradványt, de a 13 terem most bukkant elő „teljes pompájában” – ha romok esetén lehet ilyesmiről beszélni – a kutatók előtt.

A világ legrégebbi egyeteme?

Az előadótermek Alexandria későantik negyedének egyik nagyobb terénél bukkantak elő. A tér keleti oldalán, egy korábban már felfedezett színház mellett bukkantak a falakra az archeológusok. A termekről Hawass úgy véli, hogy azok egy egyetemi komplexum részeit képezték az ókorban.

Mind a 13 teremnek hasonló az elrendezése és a berendezése is az egyiptomi kutató szerint. Lépcsősorokban képezték ki a padokat, amelyek a termek három oldalán futottak, néha U alakban. Ez az első eset, hogy a görög-római korból ilyen oktatási központot találtak. „Ez talán a világ legrégebbi egyeteme” – mondta Hawass.

Nagy Sándor és Ptolemaiosz

Alexandria egy kis halászfalu volt mindaddig a Nílus-delta északnyugati részén, amíg Nagy Sándor meg nem hódította Egyiptomot. A makedón uralkodó az addig Rhakotisznak nevezett településen új székhelyet alapított birodalma számára. Ám a makedón világhódító sohasem láthatta az általa elrendelt városépítés eredményeit: olyan fiatalon halt meg, hogy még az építkezés sem kezdődött meg az ő idejében. Ettől függetlenül a település Nagy Sándor, vagyis Alexandrosz nevét őrzi máig.

Alexandriát azonban nem ő, hanem egyik utódja, a szintén makedón származású Ptolemaiosz építette ki, aki földközi-tengeri uralomra tört Egyiptom első embereként. Ő bízta meg a görög építészt, Dinokratészt, hogy tervezze meg a világ akkori legmodernebb városainak egyikét.

Alexandria története

Az új város Kr. e. 320-ban lett Egyiptom fővárosa, és a térség leghatalmasabb „metropolisza”. Itt épült fel az ókori világ hét csodájának egyike, a fároszi (Pharos) világítótorony is. Az alexandriai könyvtár szintén világhírű volt, állítólag minden írott könyvből tartalmazott egyet. Ezekhez a látványosságokhoz és tudományos központokhoz kapcsolódott a szintén világhíres egyetem is.

Arkhimédész itt fedezte fel híres vízipumpáját (ez a mezők öntözésére szolgáló, csavar alakú szerkezet volt, amelyet egy hengerben helyezett el a feltaláló), és itt alkotta meg geometriai rendszerét Eukleidész is. Hüpsziklész itt darabolta fel a zodiákus kört 360 fokra, és az asztronómus Erasztothenész itt kalkulálta ki a Föld átmérőjét – meglepő pontossággal egyébként.

A Ptolemaioszok uralma Kr. e. 30-ig tartott, ekkor követett el öngyilkosságot az utolsó Ptolemaida fáraó(nő), Kleopátra. (Ő egyébként Antoniusszal szövetkezett Octavianus ellen a világuralomért – pontosabban a Római Birodalom irányításáért. Antonius és Kleopátra azonban elbukott, és Octavianusból hamarosan Augustus néven a Római Birodalom első császára lett.)

Az arab hódítás pusztította el az épületeket?

Az alexandriai könyvtár és az egyetem sorsa bizonytalan. Mindkét komplexum már akkor részben károsodott, amikor még Julius Caesar harcolt Pompeius ellen. (Egyébként nemcsak Antonius, hanem már korábban Julius Caesar is „kedvelte” Kleopátrát: még közös gyermekük is született.)

Az alexandriai tudományos központok végpusztulása azonban Kr. u. 641-re lett bizonyos: ekkor az arabok hódították meg Egyiptomot, és alighanem a földdel tették egyenlővé az egyetemet és a könyvtárat. Ettől függetlenül az arabok később nagyon sok tudományos eredményt őriztek meg a középkorban. Míg Európa „sötét” évszázadait élte, a hódító arabok a görög-római kultúra számos elemét örökítették át a későbbi időszakokra. Európában a reneszánsz idején, részben arab forrásokból elevenítették fel újra az antik civilizáció vívmányait.