Részecskevizsgálóval kutatják át a mexikói óriáspiramist

Az „Istenek városában”, az egyik legnagyobb mexikói piramisban, Teotihuacánban részecskefizikusok kutatnak müonok után. A müonok olyan elemi részecskék, amelyeket detektorokkal lehet „befogni”, s általuk talán kideríthető, hogy vannak-e titkos járatok, esetleg királysírok a piramis falai között.
Éppen ezért Mexikóban most építik a legnagyobb részecskeérzékelőt, méghozzá a piramis belsejében. A kísérlet félmillió dollárba kerül a BBC szerint. A berendezéssel azokat a müonokat szeretnék befogni, amelyek akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás becsapódik a Föld atmoszférájába, légkörébe, s az ott lévő molekulákkal lép kölcsönhatásba. A müonok majdnem fénysebességgel haladnak, és nyomokat hagynak a szilárd tárgyakon, ha áthaladnak rajtuk. A receptorok is ezt a tulajdonságukat használják ki az észleléskor.
A mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen dolgozó Dr. Arturo Menchaca és munkatársai most abban reménykednek, hogy a müonok nyomon követésével üregeket, titkos járatokat találhatnak a piramison belül. Ha sikerülne ezekre rálelni, akkor talán az egykori királyok sírját is megtalálhatnák.
A müonok ugyanis amikor áthaladnak a piramison, részben elnyelődnek. Ahol több müon nyelődik el, ott nyilvánvalóan vastagabbak a falak, nincsenek üregek. Ahol viszont viszonylag sok a receptorok által érzékelt müon, ott talán titkos járatok vannak a piramison belül. Mindenesetre a mostani vizsgálatok eredményességéhez hosszú időre, akár egy évre is szükség lehet.
Teotihuacan misztikus hely: a mai Mexikóvárostól, Mexikó székhelyétől csaknem félszáz kilométerre található. Az aztékok – a spanyolok előtti indián államalapító törzs – előtt már 700 évvel itt fejlett civilizáció bontakozott ki. Teotihuacán egykor Amerika legnépesebb városa volt, kétszázezer lakójával. Felvirágzása és hanyatlása nagyjából az ókori Rómáéval esett egybe.