Sztálin 60 éve deportáltatta a krími tatárokat

Sztálin 1944. május 18-án több mint 200 ezer krími tatárt deportáltatott Közép-Ázsiába, főleg Üzbegisztánba és Szibériába azzal a váddal, hogy együttműködtek a megszálló náci erőkkel. A száműzöttek 40 százaléka két éven belül meghalt.
A Szovjetunió összeomlása után, a kilencvenes évek elején mintegy 250 ezer tatár tért vissza ősei földjére, a festői Krím-félszigetre, s ott jelenleg a terület lakosságának 12 százalékát teszik ki.
Az ukrán kormány nem kárpótolta a száműzötteket, nem kapták vissza házaikat, földjeiket, amelyeket annak idején oroszoknak adtak. A visszatérők többsége jelenleg olyan telepeken él, ahol nincs víz, gáz, hiányoznak az utak. Sokan önkényes földfoglalókká váltak. Ezek után nem csoda, hogy a visszatelepülő muzulmán vallású tatárok, és az itt élő, többségében ortodox vallású ukránok illetve oroszok viszonya feszültségekkel teli.
A megemlékezésekre több tízezer tatárt várnak Szimferopolba, a Krími Ukrán Autonóm Köztársaság közigazgatási székhelyére. A megemlékezést jelentős biztonsági előkészületek előzték meg, a helyi hatóságok orosz nacionalista szélsőségek provokációitól tartanak. Ukrajna mecsetjeiben emlékimákat mondanak az évforduló alkalmából.