Elképesztő pontatlanságok a Trójában

Ha valaki Trója történetére kíváncsi, annak javasoljuk, hogy olvassa el Homérosz Iliászát, mert a most a mozikban vetített film cselekménye néha még köszönőviszonyban sincs az ott történtekkel. Szerencsére azért faló van a moziváltozatban is… (Igaz, a vele kapcsolatos eseményeket tévesen ábrázolja Hollywood, Laokoónt pedig, aki ellenzi a bevonszolását a várba, meg sem említi.)

Mélyen szántanak – nem a tényekben…

De ki kell ábrándítanunk cikkünk olvasóját, ha arra vágyik, hogy csak kritizáljuk a nagyszabású, történelminek csak hellyel-közzel nevezhető, kicsit a „fantasy” világát idéző filmet. (A csatajelenetek igencsak emlékeztetnek a Gyűrűk Ura trilógiára.)

Ha a cselekmény mögött lévő gondolatokat tekintjük, akkor egy kicsit háborúellenes, egy kicsit filozofikus nézetrendszerre bukkanhatunk. A film erénye – és talán ezért is tér el oly sokszor a mitológiai történettől – az, hogy szinte teljesen kihagyja az isteneket a „sztoriból”. Akhilleusz, a trójai mondakör főhőse esetében ez igencsak nehézkes, de még így is sikerül Thetis tengeristennőt egyszerű anyaként bemutatni.

Még megdöbbentőbb az, amikor a filmbeli Akhilleusz (Brad Pitt) arról beszél, hogy az istenek voltaképpen irigylik az embereket halandóságukért. Kár tehát nekünk siránkozni az elmúló pillanatokon, merthogy éppen ez az, amit a halhatatlanok soha sem érezhetnek át: soha nem érezhetik, hogy ez talán az utolsó alkalom volt…

Mindez meglepően egybeesik Devecseri Gábor, a legnagyobb magyar Homérosz-fordító elemzésével, aki így fogalmazott: „Mi lehet az oka annak, hogy az istenek olyan sűrűn fordulnak az emberekhez? Mit kereshetnek náluk, ami belőlük hiányzik? A sorsot keresik. Mert ez az, amiben az isteneknek része nem lehet, s amibe csak nagyon kevéssé szólhatnak bele.” Devecseri ezután a legnagyobb magyar klasszika-filológusok egyikét, a hazai mitológiai szakirodalom legtekintélyesebb alakját, Kerényi Károlyt idézi: „Az istenek – mondja Kerényi – azáltal, hogy halhatatlanok, súlytalanok is. Küzdelmük csak komolytalan lehet, mert hiszen nem tudnak elpusztulni benne. Hozzátehetjük: az igazi változatosságot és magát a változást is csak az embereknél találhatják meg az istenek.”

Elfogultak Trójával – csak jók éltek ott?

A film másik alapvető pontatlansága, hogy Trója-párti. De ezek a pontatlanságok sem véletlenek. Szinte egyetlen szimpatikus görögöt sem találunk, Trójából pedig az ellenszenves szereplők hiányoznak. Ennek oka azonban esetleg az is lehet, hogy véletlenül vagy tudatosan, a film alkotói Homéroszra túlságosan is ráhangolódtak.

Már régóta gondolkodnak ugyanis irodalomtörténészek és klasszika-filológusok azon, hogy a trójai mondakör egy olyan énekes-költő nyomán maradt fenn, aki pozitívan volt elfogult a védekező trójaiakkal, és a görögöket kissé negatívan állította be. Az enyhe elfogultság viszont nem jellemző a filmre. A mozi ugyanis egészen elképesztő mértékben negatívan ábrázolja a görögöket: vérengző, szadista, alattomos alakokként mutatja be őket, míg a trójaiak jók, kedvesek, aranyosak…

Durva hamisítások: Heléné és Menelaosz

És itt elérkeztünk a film hamisításaihoz, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy igazán örüljünk annak, hogy elkészült. Ha valakit a cselekmény érdekel, az most ne olvassa tovább cikkünket, mert részletezzük a pontatlanságokat. A hibákat egyébként az Iliász és Vojtech Zamarovsky „Istenek és hősök a görög-római mondavilágban” című műve alapján összegezzük. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy az Iliász, illetve a trójai mondakör tele van kitalált és csodás elemekkel. Az ezektől való eltérés önmagában nem lenne baj, de a főszereplők szinte teljesen hamis színben való feltüntetése több, mint bosszantó.

Kezdjük talán Helénével, akit Parisz trójai királyfi visz haza magával Spártából. Ő a film végével ellentétben nem Kisázsiában bolyongva menekül meg az ostromlott városból, hanem boldogan él, amíg meg nem hal – méghozzá nem mással, mint első férjével, a spártai Menelaosszal. (Trója Kisázsiában fekszik, a várból kivezető alagúton menekül el a film szerint Heléné, de a moziból nem derül ki, hogy mi lesz vele.)

Menelaosz ugyanis az a spártai király, akitől Parisz a mitológia szerint elragadta feleségét, s ezért tört ki a háború. Ezzel szemben a filmben Menelaosz egy vérengző vadállat, aki megölné Helénét. A film elején Menelaosz meg is hal – méghozzá Hektór, a trójai hadvezér keze által. Ez egyáltalán nem igaz. Az eredeti történetben Menelaosz és Heléné újra egymásra találnak, sőt bekerülnek Elüszionba, amely a mennyország „ógörög megfelelője”. Manapság a Champs Elysée őrzi ennek az emlékét, Elüszion talán még pompásabb hely lehetett, mint Párizs leglátványosabb sugárútja…

Menelaosz és Heléné történetének egyébként nemcsak végét hamisítja meg a film, hanem az elejét is. Heléné ugyanis sok hódolója közül maga választotta eredetileg Menelaoszt, nem pedig kényszerből adták hozzá feleségül. Máig vitatott azonban a klasszika-filológusok körében, hogy Heléné önszántából ment-e Parisszal vagy sem. Annyi bizonyos, hogy gyermeke is volt Menelaosztól, ezt maga is említi az Iliászban – a film persze ilyesmivel nem zavarja meg a nézők fejét.

Parisz megszépítése

A legendák szerint Parisz Helené elrablásakor a spártai kincstárat is magához vette, amit „a mindent legyőz a szerelem” jeligével nemigen lehetne indokolni. (A filmben erről a lopásról szó sem esik, hiszen ott a trójaiak abszolút pozitív szereplőkként vannak ábrázolva.)

Az elbeszélő költemény szerint Menelaosz nemcsak Helénét nem akarta megölni, hanem Trójával sem kívánt eredetileg háborút. Ezért ment el tárgyalni Priamosz trójai királyhoz, ő azonban engedett kapzsi fiának, Parisznak, aki a kincstárat visszaadta ugyan Menelaosznak, de Helénét nem. Vagyis Priamosz nem volt olyan jóindulatú, mint az a filmből kiderül, ő is kockára tette Trója sorsát, bár a jóslatokból tudhatta, hogy a szép Parisz rossz véget hoz a városra.

A trójai csata idejének nagy részében Helénével szerelmeskedő Párisz amúgy Tróján belül igen népszerűtlen volt – az Iliász szerint. Ugyanakkor a filmben vannak jelek gyávaságára, de ezek a jelek nem egyértelműek. Párisz a film szerint a falóból kiszabadult Akhilleuszt nyílvesszejével sebzi halálra. Az Achilles-ín kifejezés innen származik: ez volt az a testrész, ahol nem védte páncél a görög hőst, a trójai pedig sikerrel megölhette, minthogy Akhilleusz elvérzett. (Homérosz még nem tud arról – a későbbi mitológiában született elképzelésről -, miszerint Akhilleusz csak a sarkán lett volna sebezhető. Ez a legenda azon alapszik, hogy Thetisz istennő a monda szerint fiát mindjárt a születése után az alvilági Sztüx folyó vizébe merítette, és ezzel egész testét láthatatlan páncéllal borította, kivéve a sarkát, amelynél fogva tartotta a gyermeket. Homérosz annyit mond Akhilleuszról, hogy Thetisz fia testét ambrósziával kente meg, és tűz felett edzette, hogy sebezhetetlenné váljon, egyszer azonban Péleusz meglepte e foglalatossága közben.)

A film azonban erősen túloz. Akhilleusz ugyanis akkor már rég nem volt életben, amikor a görögök a leleményes Odüsszeusz ötletére falovat eszkábáltak össze. (Viszont tényleg Parisz ölte meg nyilával.) Így aztán az sem igaz, hogy Akhilleusz szerelmét, Briszéiszt kereste Trójában. Briszéisz pedig nem ölhette meg a görög sereg fővezérét, Agamemnónt (Menelaosz testvérét) sem. Agamemnón ugyanis győztes hadvezérként tért haza Mükénébe, ahol uralkodott, de ott csalfa felesége gyilkolja majd meg.

Hektór és Priamosz történetének meghamisítása

A filmben Hektór megöli Menelaoszt. (A mitológia szerint egyébként Menelaosz túléli a trójai csatát, Hektór pedig nem.) De Hektór, Parisz testvére teljesen más jellemű a filmben, mint az Iliaszban. Például egyáltalán nem szereti annyira fivérét, Pariszt, aki ahelyett, hogy békét kötött volna Spártával, inkább a spártai király feleségét rabolta el. Parisz nem is Hektórral ment Spártába, hanem a filmben érthetetlenül háttérbe szorított Aeneasszal, aki amúgy az Iliász szerint az egyik legnagyobb trójai hős volt. (Aeneas a latin mitológia szerint utóbb Róma, illetve annak elődvárosa alapítója lett, legalábbis tőle származnak a latinok.)

Ehhez kapcsolódik a film egyik legtörténelmietlenebb jelenete: a mozgóképen legalábbis mindent túlélő Párisz (a mitológia szerint ő egyébként meghalt, az Iliászból viszont nem derül ki, hogy mi lett a sorsa) a mozi végén Aeneasnak a nevét sem ismeri. Ez azért meglepő, mert a mondák szerint Aeneas és Párisz nemcsak sógorai voltak egymásnak, hanem ráadásul unokatestvérek is, akik korábban együtt tárgyaltak Spártában. Párisz egyébként az Íliászban „annyira” meghalt, hogy utódja Heléné férjeként Priamosz egy másik fia lett. Őt öli meg később Menelaosz, Heléné első férje, és ekkor viszi majd vissza nagy boldogság közepette Spártába a szépséges királynét.

Visszatérve Hektórra: a trójai fővezér gyermeke a film pozitív kicsengésével ellentétben elpusztult azután, hogy a görögök bevették és felégették a várost. Hektór fia, Asztüanax haláláról is megoszlik a mitológia-kutatók véleménye: az egyik változat szerint egy akháj harcos kitépte anyja karjaiból és levetette a várfalról, egy másik változat alapján viszont Akhilleusz fia, Neoptolemosz volt a gyilkosa. Neoptolemosz Priamosz király szeme láttán ölte meg Priamosz unokáját, Trója alapítójának, Ilosznak az utolsó sarját.

Hektór és Akhilleusz párbaja pedig szintén nem úgy zajlott, mint a filmben, mert Hektór például háromszor körbefutotta Tróját a mitológia szerint. Az viszont igaz, hogy Akhilleusz megölte a trójai fővezért a párbajban, és utána meghurcolta a holttestet, Priamosz, Trója uralkodója pedig fiáért, Hektórért könyörögve kezet csókol Akhilleusznak, és megkéri: adja ki a holttestet.

Az végképp nem igaz, hogy Priamoszt Agamemnón gyilkolná meg – a filmből ez derülhet ki, bár a szereplők közül csak az áldozat vehető ki egészen jól –, mert valójában Neoptolemosz, Akhilleusz fia öli meg a trójai királyt. (Ő viszont valóban aljas módon!) Ebből kiderül az is, hogy a trójai háború olyan hosszú, hogy Akhilleusz fia felcseperedik közben, és nem három hétig tart, mint ahogyan azt a film sugallja. (Bár a mozi ebben a vonatkozásban nem egészen egyértelmű.)

Akhilleusszal kapcsolatos további tévedések

Akhilleusszal kapcsolatban tehát meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak Briszéisz után rohangált esztlenül – ahogyan azt a film néhol sugallja –, hanem már otthonában várandós volt tőle egy előkelő hölgy, tőle származott a kegyetlen Neoptolemosz. Szintén Akhilleuszhoz kapcsolódik, hogy a filmbeli kezdéssel szemben Patroklosz nem az unokaöccse, hanem a legjobb barátja volt. Az igaz, hogy Hektór megölte Patrokloszt – és tényleg azt hitte, hogy Akhilleusszal teszi ezt –, de nem úgy, ahogyan azt a moziváltozatban láthattuk, hanem mások is segítettek ebben neki. Patroklosz azonban a filmmel ellentétben nem Akhilleusz tudta nélkül öltötte magára a hős alakját, mellvértjét és fegyvereit, hanem Akhilleusz beleegyezésével.

Az egyik legnagyobb hazugság a filmben, és talán ez Brad Pitt kedvéért történt így, az az, hogy miközben Odüsszeusz a moziban a hátsó hajók egyikén tanakodik, addig Akhilleusz volt az első, aki partraszállt Trója falai tövében. Az igazság éppen ennek az ellenkezője: Odüsszeusz volt az első, aki furfangos módon, egy jóslatot kijátszva, egy partra dobott pajzsra érkezve lendült a szárazföldre.

A régészek ellenvetései

Ha már a hajóknál tartunk, érdemes az Archeology.org internetes oldal alapján megemlékeznünk arról, hogy a moziban látható hajók egy egészen más korban, a trójai háború után több évszázaddal voltak használatban. Ugyancsak furcsa, hogy a halottak szemét pénzérmékkel fedik le a máglyák meggyújtása előtt. Kis hiba történt ugyanis: az érméket a trójai háború idején még nem találták fel… Az ékszerek viszont éppenhogy nem túl fiatalok, hanem túl öregek Trójához: inkább a kora bronzkorban használtak ilyeneket, s nem Priamosz kicsei közé tartoztak…

Az egyik legfelháborítóbb történelem-, vagy legalábbis történethamisítás az, ami Aiasszal, vagyis – latin nevén – Ajaxszal esett meg. Őt egyszerűen legyőzik a háborúban, ami nem igaz az Akhilleusz utáni legjobb görög harcosra nézve. Aiasz ugyanis öngyilkos lett, de egy hollywoodi moziban a hős természetesen nem vethet véget önkezével az életének. (Aiasz öngyilkosságára nézve a mitológia is ellentmondó: nagy valószínűséggel Odüsszeusszal veszett össze a gazdag zsákmány fölött.)

A történelem is segít

Érdekes, hogy az egész trójai mondakörből máig egyetlen trójai szereplőről, a kétes hírnevű Pariszról derült ki, hogy valóban élt. Parisz másik neve ugyanis Alexandrosz volt, s az ő nyomán nevezték el például Nagy Sándort is. Ám nem csupán ily módon maradt fenn a Pariszra való utalás, hanem egy kisázsiai hódító nép, a hettiták őrizték meg a trójai államférfi emlékezetét. A hettiták ugyanis felvésték ékírásos tábláikra, hogy Uilusz országnak (vagyis az ő nyelvükön Trójának) van egy hettitául Alekszandrusznak hangzó uralkodója. Alexandrusszal az egyik legjelentősebb hettita uralkodó, Muvatalis nagykirály kötött szerződést a Kr. e. XIV-XIII. század fordulóján.