Tito fia lett Horvátország indonéz nagykövete
Egy nemzedékkel ezelőtt Indonézia és Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának alapítója volt. Közel ötven évvel később Joszip Broz Tito egykori jugoszláv elnök fia nagyköveti kinevezést kapott Jakartába, ahol ma apja egykori kollégájának, Sukarno elnöknek a lánya az államfő – írja az AP hírügynökség.
Aleksander Broz, a horvát állami olajvállalat volt alelnöke a hét végén érkezett meg az indonéz fővárosba. “Nem tudom, hogy az el nem kötelezett kapcsolat milyen szerepet játszhat manapság, de biztosan nem árt az indonéz-horvát viszonynak” – nyilatkozott hétfőn az új nagykövet, aki egyébként már tavaly évvégén megkapta kinevezését.
Tito és a független Indonézia első elnöke, Sukarno fontos szerepet játszott az el nem kötelezett mozgalom létrehozásában a nagyhatalmak közti hidegháború csúcspontján, az 50-es évek második felében. A csoportosulás, amelyhez mindenekelőtt a gyarmati uralom alól felszabadult új országok csatlakoztak, egyfajta “középutas” politikát próbált folytatni a NATO és a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés között.
Sukarno, – akinek lánya, Megawati Sukarnoputri jelenleg Indonézia elnöke -, 1970-ben házi őrizetben halt meg, miután 1965-ben katonai puccsot hajtottak végre ellene. Indonézia azonban aktív tagja maradt az el nem kötelezett mozgalomnak Suharto tábornok rendszere alatt is, amely végül 1998-ban dőlt meg, és a diktatúrát demokratikus kormányzás váltotta fel az országban.
Tito elnök 1980-ban halt meg, és Jugoszlávia egy évtizeddel később széthullott. A felbomlást követő etnikai háborúkban közel negyedmillióan vesztették életüket.
Számos politikai elemző szerint a 116 tagállamot számláló el nem kötelezett mozgalom elvesztette jelentőségét a szovjet tömb felbomlása óta, a csoport politikailag mégis aktív maradt, és 2003 februárjában csúcsértekezletet tartott Malajziában.
Bár Tito és Sukarno többször is ellátogatott egymás országába, az ifjú Broz és Megawati soha nem találkoztak fiatal korukban, mert mint a nagykövet mondta, annak idején igyekezett kivonni magát minden hivatalos állami programból.
Nem tudni, miért ásták ki a középkori emberek a halottaikat
A középkor elején Európa-szerte gyakorta ásták ki a sírokat nem sokkal a temetkezést követően, hogy tárgyakat emeljenek ki belőlük.
Így néz ki a levegőből egy korai viking település
Az izlandi Stöð-nél két izgalmas épület maradványa is megtalálható: az egyik a sziget egyik legkorábbi telephelye lehet, a másikban pedig egy törzsfőnök élhetett.
Ókori táblát talált egy gazda a földjén
A sztélé II. Uahibré fáraó idejéből származik.
Őskori kőtárgyakat találtak a víz alatt
A korszakban a vízszintek jóval alacsonyabbak voltak, ezért több lelőhely mára víz alá került.
Így táplálkoztak az iszlám kori Szicíliában
A kutatók szerves maradványokat elemezve mérték fel, hogy mit ettek a korabeliek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
