50 éve rendszeres személyforgalom a királyréti kisvasúton

Magyarország legrégebbi kisvasútja Királyréten működik, pontosabban Királyrét és Kismaros között közlekedik. A jelenleg 760 mm-es nyomtávú vonal eredetileg 600 mm-es volt, azonban fennállása 111 éve alatt sokszor változott a pályája, a nyomtávja, a technológiája, az itt használt mozdonyok és kocsik típusa.

A királyréti pálya építési hossza 14 762 méter, a kisvasut.hu adatai szerint. Az üzemi hossz ennél rövidebb, 11 558 métert tesz ki. A maximális engedélyezett sebesség 25 km/h a szakaszon, amely a Börzsöny kedvelt pihenőhelyét, Királyrétet köti össze a Duna-parti településsel, Kismarossal. A vasút jelenleg hat állomással és négy megállóhellyel működik. Nemrégiben vásároltak egy gőzmozdonyt is, amely a nosztalgiavonatok iránti igényt hivatott kielégíteni.

A királyréti vasút 1893-ban épült, s eredetileg fát szállítottak rajta, s egészen az Adolf-kútig közlekedett. 1912-ben egy szárnyvonal épült Bajdázó felé, ahol egy kőbánya működött. Az első világháború előtt porosz származású tulajdonos építette a vasutat, a két világháború között cseh és svájci tulajdonosa is volt az üzemeltető társaságnak.

1941-től ismét csak fát szállítottak, és ekkor indult meg a szórványos személyforgalom is. 1945-ben átmenetileg megint köveket vittek a tehervagonok, majd következett az államosítás, és erdőgazdaságok kezébe került a vasút, s ma is az Ipoly Erdő Rt. üzemelteti a létesítményeket.

1954. május 26-án indult meg a hivatalos, rendszeres személyforgalom Kismaros-Királyrét között, de a hétvégi vonatok egészen a Cseresznyefa állomásig közlekedtek.

1976. június 6-án újabb váltás történt: az 1968-as közlekedési koncepció hanyatlásra ítélte ugyan a kisvasutakat, a királyréti vonalat azonban megmentette az, hogy „úttörővasúttá” alakították át az erdei pályát.

1978 tavaszán a pálya megsüllyedt. Ezért átmenetileg leállították a vasútüzemet. Később, 1979-től átépítették a pályát és a nyomköz 760 mm-es lett. Királyréten ennek eredményeként új helyre került az állomás, és végállomás lett.

A 80-as évek második felében ismét csökkenni kezdett a teher- és a személyforgalom. Az 1990. esztendőben Szokolya község úgy döntött, a munkába járók utazását autóbusszal szervezik meg. Ez és az általános gazdasági válság együttesen vezetett oda, hogy az üzemeltető 1992. május 18-én rákényszerült a kisvasút leállítására.

Az erdőgazdaság időközben felvette az Ipoly Erdő Rt. nevet, a kisvasutat pedig eleinte a Börzsönyi Gyermekvasútért Alapítvány vette pártfogásába. Csak az erdei vasutak új állami támogatási rendszerének az 1990-es évek első felében történt kidolgozásával sikerült újra stabilizálni a vasút üzemeltetését, de ekkor már kizárólag turistaforgalmi céllal.

2001-től ismét több vonat közlekedik tavasztól a vonalon hétköznapokon is, az utolsó vonat pedig két órával később indul, ami örvendetes változást hozott az utasforgalomban is – írja a kisvasut.hu.