Khomeini Ajatollah: élet és halál ura

Ma 15 éve, 1989. június 3-án hunyt el Ruhollah Mousavi, vagy közismertebb nevén Khomeini ajatollah.

Khomeini, Mohammad Pahlavi perzsa sah Nyugat felé kacsintgató rendszerének egyik legélesebb kritikusának számított a hatvanas években, ezért 1964-1979 között többször száműzetésbe kellett vonulnia. Először Törökországba, majd Irakba menekült, végül 1978-ban Franciaországban telepedett le ideiglenesen.

Khomeinin kívül is számos kritikusa volt Pahlavi sah politikájának. Sok hívőt zavart a játékkaszinók, diszkók megnyitása és az ezzel járó elnyugatiasodásodás. Pahlavi sah hatalmát az 1979-es iráni forradalom döntötte meg, ekkor vette át a Franciaországból hazatérő Khomeini az Iráni Köztársaság irányítását.

Ettől kezdve Iránban háttérbe szorultak a mérsékelt reformisták. Pahlavi követőit Khomeini utasítására kivégezték, és megszakadt a nyugatbarát politika is. A legfőbb törvénykönyv és útmutató a Korán lett, mely az élet minden mozzanatát szigorúan szabályozta. Többek között olyan “kemény” rendelkezéseket vezettek be, mint az alkoholtilalom, a férfiak és nők elkülönítése nyilvános helyeken, vagy a nyugatias zene betiltása tévében és rádióban.

Annak ellenére, hogy a nyugat sokat és igen keményen bírálta Khomeini rendszerét, valamint hogy Irán – komoly gazdasági gondokkal szembesülve – elveszítette vezető szerrepét a muzulmán térségben, Khomeini szilárd hatalmat épített ki.

1989-ben az Ajatollah 3 millió dolláros vérdíjat tűzött ki annak a Salman Rushdie-nak a fejére, aki az 1980-as évek eleje óta a könyveladási listákat tekintve világszerte a legismertebb írók közé tartozik, és akinek Sátáni versek című könyve nemrégiben jelent meg nálunk is. A radikális iszlám hívők szerint az indiai születésű író művével mélyen megsértette a muzulmán olvasókat vallási érzeletükben. Nem véletlen, hogy az írást az iráni államfő és egyben a legfőbb siíta vallási vezető, az aszketikusan élő Khomeini is teljes mértékben elítélte. Az iszlám hívő közösségekben korábban elképzelhetetlen volt, hogy valaki Mohamed próféta életét oly szatírikus módon ábrázolja, mint ahogyan ezt Rushdie tette.

Khomeini ajatollah, akit az irániak többsége hősként tisztelt, és a neve fogalommá vált a muzulmán világban, mintegy 10 éven keresztül vigyázta Iránban az iszlám rendet. Az iszlám forradalom csak 1989-ben, Khomeini halála után veszített lendületéből.