Ha mégis megvalósul a verespataki aranykitermelés…

Persányi és kísérete Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi miniszterrel együtt kereste fel azt a körzetet, ahol a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román cég készül ciántechnológiás eljárással aranyat kitermelni. A program keretében először megtekintették a régi, ókori bányajáratot és környezetét, amely ma bányamúzeumként szolgál. Utána meglátogatták a román állami bányavállalat jelenleg is működő külszíni ércfejtőjét, majd ismertették velük az RMGC által technológiai fejlesztésre javasolt további célterületeket. A kanadai-román cég még nem kezdte el vállalkozását, de ennek terve komoly környezetvédelmi aggodalmakat kelt Magyarországon.

Ezek felmérésére érkezett Verespatakra pénteken a magyar miniszter, aki a sajtónak e helyen elmondta: bár az RMGC még nem nyújtott be a román hatóságoknak környezeti hatástanulmányt, amely alapján engedélyezhetnék számára a kitermelést, ha mégis megtenné, akkor ki kell zárni a környezetszennyezés minden kockázatát. Persányi figyelmeztetett: az esetleges szennyező anyag román területen 400 kilométeren keresztül “utazna” a patakokon és a folyókon, ott is óriási károkat okozva, és csak azután érné el a magyar határt.

A közös veszély elhárítása érdekében van tehát szükség arra, hogy a két minisztérium eddigi jó kapcsolatait felhasználva a lehető legjobb megoldást találja meg – mondta Persányi, utalva a négy évvel ezelőtti nagybányai ciánszennyeződésre, amely akkor megmérgezte a Tisza vizét. Annak a ciánkatasztrófának a tapasztalatai indokolják a mostani magyar óvatosságot – hangsúlyozta a miniszter. Mint elmondta, román kollégájától örömmel hallotta, hogy Nagybányán komoly intézkedéseket tettek már hasonló esetek elkerülésére, s felajánlották, hogy magyar szakértők is megtekinthessék a mostani helyzetet.

A magyar miniszter emlékeztetett: az RMGC által is tervezett ciántechnológiás eljárást a világ számos pontján alkalmazzák, de a műszaki biztonság megteremtése mindenütt bizonyos költségekkel jár. Az RMGC eredetileg benyújtott, később visszavont környezeti hatástanulmányában olyan ciántalanítási technológiáról lehetett olvasni, amelynek hatásfoka nem elégséges a műszaki biztonság szempontjából – vélte Persányi Miklós, aki a zagytározók kialakításának és a gát létesítésének a tervében is gyenge pontokat lát. Joggal merül fel a kérdés – mondta -, hogy ha baleset történik, milyen vészmegoldások, például milyen vésztározók állnak majd rendelkezésre.

Speranta Maria Ianculescu az újságíróknak leszögezte: jelen pillanatban Verespatakon csak az állami bányavállalat dolgozik, egyetlen más cég nem folytat itt érckitermelést. A miniszterasszony ígéretet tett arra, hogy ha az RMGC bármikor benyújtaná a környezeti engedély kérelmet, azt a hatóságok a lehető legnagyobb alapossággal tanulmányozni fogják.

Az RMGC 80 százalékos főrészvényese a kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a Minvest román állami bányatársaság csaknem 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1.300 tonna ezüstöt rejt a föld méhe. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és többszáz millió dolláros nyereségre számít. A projekt környezeti kockázataira azonban több civil szervezet is felhívta a figyelmet. A vállalkozás ráadásul a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi, emiatt a verespatakiak megosztottak a kérdésben: van, aki az új munkahelyek teremtésének örül, van, aki viszont nem szeretne megválni régi lakhelyétől.