Villámhárító az egyik alapító atyától
Furcsának és kissé megmosolyogtatónak tűnhet a kérdés, de valójában alig pár éve, 2000 júniusában dőlt el a Benjamin Franklin által 1752-ben generált vita: vajon a hegyes vagy a köralakú villámhárító hárítja el valójában a villámokat?
252 évvel ezelőtt, 1752. június 15-én találta fel a villámhárítót a bostoni író és könyvkereskedő, politikus és természettudós, egyszóval polihisztor Benjamin Franklin.
Sok mindennel foglalkozott életében, mivel az elektromosság kérdése ugyanúgy érdekelte, mint az amerikai területek függetlensége, nem véletlen, hogy több természettudományos értekezése mellett, igen sok politikai pamfletre is futotta erejéből.
Londonban a terngerentúliak érdekét védte körömszakadtáig, ott volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazói, az „alapító atyák” közt, és elnöke volt a nemsokkal később megalakuló alkotmányozó nemzetgyűlésnek is.
Élete első felét azonban főleg a természettudományos kutatásnak szentelte. 1747-től behatóan foglalkozott az elektromosság kérdésével, és több kísérletével bizonyította, hogy elektromos feltöltéskor szikra keletkezik.
Franklin munkássága Európa-szerte ismert volt a tudósok körében, de különösen nagy érdeklődést váltott ki az a tézise, miszerint a villám is mindössze egy nagy méretű szikra. Franklin kísérlete szerint a villám elektromos töltése egy vezetéken lefelé mozogva egy fém kulcson összegyűlik, és szikra jelenik meg.
Félve azonban attól, hogy elméletével nevetség tárgyává válik, az ezzel kapcsolatos kísérletét csak fia társaságában próbálta ki 1752. június 15-én – mely végül sikeresnek bizonyult, valóban megjelent a szikra.
Mivel elméletének a gyakorlatban is hasznát akarta venni, ezért kitalálta, hogy az épületekre vagy éppen azok mellé vasrúdat kell lerakni, mert ez az oszlop megvédi az épületeket a villámcsapástól. 1753-ban egyik baratjának írott levelében már részletesen kifejtette elméletét.
A villámhárítóval kapcsolatban különösen akkor izzott fel a vita, amikor szóba került, hogy a jól működő villámhárító hegyes avagy lekerekített formájú legyen. Franklin a hegyes formájut javasolta. A történet érdekessége, hogy csak 2000. júniusában, Franklin sorsdöntő kísérlete után 248 évvel, dőlt el a villámhárító formája körüli vita, melyet precíz vizsgálatokkal alátámasztott kísérletek bizonyítottak: a legömbölyített formájú villámhárító valamivel hatékonyabb, mint a csúcsos.
Guanó jelentette az ősi mezőgazdaság alapját
A szakértők régóta tudják, hogy a magas foszfor- és nitrogéntartalmú madárürülék kedvezően hat a talajra.
Hatalmas angolszász temetőt fedeztek fel
Az angolszász temetőtől nem messze ősibb, a bronzkorra datálható sírokat, illetve egy angolszász települést is feltártak.
Zsámbék lenyűgöző középkori romtemploma
Zsámbék fő nevezetessége a román kori építészet egyik legszebb emléke a premontreiek romtemploma.
Különleges maja maszkot találtak
A leletet saját védelme érdekében visszatemették a szakértők.
Kiderült, miért olyan gyors Beethoven szimfóniáinak tempója
Régi vita, hogy milyen tempóban kell játszani a legendás zeneszerző egyes műveit, most úgy tűnik pont kerülhet a vita végére.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
