Területi védelmet kapott a régi pesti zsidónegyed

A területi védelmet úgynevezett moratórium jellegű határozatban a KÖH elnöke rendeli el. Az intézkedés azt szolgálja, hogy haladékot adjon annak pontosítására: egy adott területen mi az, amit megfelelő egyeztetések és műhelymunka után érdemes műemléki védelemre felterjeszteni. E pillanattól kezdve a területen a hivatal tudta nélkül semmiféle építészeti beavatkozás nem történhet, így például bontás sem. A területi védelem átmeneti időszakra szól, azt körülbelül egy évre adhatja meg a hivatal.

A védettséget az ÓVÁS! egyesület kezdeményezte. Egyébként bárki kezdeményezhet műemléki védettséget bármelyik épületre: arról, hogy e minősítés indokolt-e vagy sem, a KÖH önálló tudományos igazgatóságának feltáró munkája után döntenek. A területi védelem lehetőséget ad a feltáró munkára. Komoly kutatásról van szó, általában egy évig is eltart, amíg a miniszter rendeletben “áldást adhat” a műemléki védettségre.

A feltáró munka ez esetben már korábban elindult, így a folyamat viszonylag gyorsan, várhatóan két-három hónap alatt lezárható, és eldől: a hajdani zsidónegyed területét egészében vagy részeiben indokolt-e védetté nyilvánítani.

A Népszabadság kedden arról írt, hogy a régi zsidónegyed jelenleg érvényes szabályozási tervét – az úgynevezett Madách sétány koncepciót – a kilencvenes évek végén hagyta jóvá a főváros és az örökségvédelmi hivatal. Ennek értelmében a kerület a meglévő épületállomány mintegy harmadát jelölte meg bontandóként illetve bonthatóként.

A terv elfogadása után azonban a terület a világörökség része lett és megindult egy új műemléki vizsgálat, amely további, mintegy 70 épület védelmét javasolta. Ezek közül tucatnyit azonban mára eladott az önkormányzat, többre a bontási engedélyt is kiadták – közölte a lap. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002 júniusában az Andrássy úthoz kapcsolódóan nyilvánította a világörökség részévé a régi pesti zsidónegyedet: a Kiskörút, a Dohány utca, a Nagydiófa utca és a Paulay Ede utca által határolt területet.