Tito, az imperialista kém?
A Tito vezette Jugoszlávia és a Szovjetunió már régóta konfliktusos kapcsolatban állt egymással, amikor Sztálin Titoval szakítva, 1948. június 21-én kizárta a jugoszlávokat a szovjet érdekszférába tartozó keleti országok politikai köréből, a Kominformból.
1948. június 21-én Bukarestben tartott összkommunista gyűlésen Sztálin vezetésével a kommunista országok képviselői egyhangúan elítélték a Tito-féle vezetést, amely szerintük letért a helyes kommunista útról, szovjetellenes lett és a polgári nacionalizmus irányát követi. Zsdanov kijelentette: a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján bebizonyosodott, hogy Tito nem más, mint egy imperialista kém.
A szovjetek azt várták Titotól, hogy önkritikát gyakoroljon és térjen vissza az általuk diktált útra. A jugoszláv vezér azonban már eldöntötte a szakítást a Szovjetunióval, mert szerinte létezett egy jobb út is, mint a szovjet vonal követése, a Kominform bukaresti határozatát pedig pontatlannak és megalapozatlannak ítélte. Tito azzal vádolta továbbá a Sztálin befolyása alatt álló kelet-európai kommunistákat, hogy csak le akarták járatni Jugoszláviát a külföld előtt. Jugoszlávia tehát meg merte tenni azt, amit senki más Sztálin hatalomra kerülése óta: szembeszállt a világ vezető hatalmával, a Szovjetunióval.
Hogyan fajult idáig a szovjet-jugoszláv kapcsolat? A megfelelő válasz gyökerei a második világháború végére nyúlnak vissza. Sztálin nem önzetlenül segített Jugoszlávia felszabadításában, hanem érdekszférájának tekintette. Ennek megfelelően a szovjet vezér ügynököket épített be a jugoszláv kommunista pártba, és igyekezett teljes ellenőrzése alá vonni a jugoszláv közlekedést és a legfontosabb ipari ágazatokat. Tito viszont nem akarta a Szovjetunió gyámkodását, sőt a balkáni és a Duna menti népek föderációjában gondolkodott. Sztálin azoban nem tűrhette, hogy az ő felügyelete és irányítása nélkül jöjjön létre egy „szocialista” egység.
A konfliktus sokak meglepetésére nem a szovjetek intervenciójával ért véget, hanem azzal, hogy Jugoszlávia, a Szovjetuniónak hátat fordítva, a „harmadik utat” választotta a kapitalista Nyugat és a szocialista Szovjetunió között.
Kapcsolódó cikkünk:
Házasságtörésről és betegségekről is árulkodnak Beethoven génjei
Beethoven hajtincséből kivont genetikai információkat elemzett egy nagy, nemzetközi kutatócsoport.
Ókori pillanatképre bukkantak Pompejiben
A villában feltárt, feltételezhetően éppen száradó edényeket a korabeliek hátrahagyták a kitöréskor.
Fáraószobrokat találtak a héliopoliszi naptemplomban
A leletek megerősítik, hogy az uralkodói reprezentáció különösen fontos volt a helyszínen.
Ókori mozaikot találtak egy épülő szupermarketnél
A közelben fekszik egy római kori lelőhely, de a felfedezés így is meglepte a kutatókat.
Kincsekre bukkantak egy ókori szemétdombon
A rómaiak eldobálták szemétnek ítélt tárgyaikat, melyek a mai kutatók számára valóságos kincsek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
