Galilei visszavonja tanait
Napjainkban már csillagokat nevezhetünk el kedvesünkről, szüleinkről, gyermekeinkről nem kis pénzért, de köztudott-e hogy ennek az üzletnek a gyökerei a 17. századba vezetnek vissza? Magas összegért cserébe már Galileo Galilei is egy Medici-hercegről, majd a francia királyról, végül a pápáról akarta elnevezni az általa felfedezett Jupiter-holdakat.
Ki volt Galileo Galilei? Megbecsült itáliai professzor vagy a katolikus egyház által üldözött tudós? A 17. század egyik legtehetségesebb itáliai filozófusának, matematikusának és fizikusának számított, mégis a katolikus egyház támadásai miatt megtépázott idegekkel, életének utolsó éveit mindkét szemére megvakultan, az Arcetri-ben lévő vidéki házában házi őrizetben töltötte.
Galilei pisai születésű volt, akit apja orvosi pályára szánt, azonban a medicinában tett rövid elmélyülése után inkább a matematika és természettudományok iránt mutatott érdeklődést. Tehetségének és a kor viszonyainak megfelelően és gazdag tudásának köszönhetően, annak ellenére, hogy az egyetemi tanulmányaiból nem tett záróvizsgát, Pisában matematika professzori állást ajánlottak fel számára. Három évnyi pisai oktatás után Paduába ment egy magasabb fizetséggel járó professzori pozíció miatt.
Galileinek köztudottan állandóan anyagi nehézségei voltak, mert hiába származott nemesi családból, a família nem rendelkezett nagy vagyonnal, egyetemi oktatói fizetése pedig nem fedezte a tudós jelentős kiadásait, így sokszor még magántanításokat is vállalnia kellett.
Galilei nemcsak elméleteivel, kísérleteivel és műveivel vívott ki elismerést, hanem azzal is, hogy ő volt az első itáliai tudós, aki anyanyelvén, olaszul írt, és nem a mindenki által használatos latin nyelven. 1610-ben írta meg az egyik leghíresebb munkáját Sidreus Nuncius címmel, mely az általa előző évben készített, 10-szeres nagyítású teleszkópja segítségével tett égi felfedezéseit tartalmazta.
Megfigyeléseit felhasználva a kopernikuszi világnézetet propagálta, tehát, a heliocentrikus világképet, ami a katolikus egyház rosszallását vívta ki. 1616-ban az egyház hivatalosan is figyelmeztette Galileit arra, hogy ne képviselje a kopernikuszi tanokat, azonban a tudós erre fittyet hányva, évekkel később megírta a Dialóg című művét, melyben az eddigi elméleteit fejtette ki hangsúlyosabban, többek között, hogy a Föld kering a Nap körül.
Galileo Galilei a hajthatatlansága és az óvatlansága miatt perbe keveredett a katolikus egyházzal, mely 1633. június 22-én tanai visszavonására és életfogytiglani házi őrizetre kényszerítette a 69 éves polihisztort.
1992. október 31-én II. János Pál pápa egy fájdalmas félreértésről beszélt Galileo Galilei elítélése kapcsán, és elismerte az egyház által meggyötört tudós szellemi érdemeit.
Kapcsolódó cikkünk:
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Földfoglalók fenyegetik az amerikai kontinens legősibb városát
A perui Caral az amerikai kontinens legkorábbi ismert városa, az 5 ezer éves lelőhely az utóbbi időkben komoly fenyegetésnek van kitéve.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
