Az olimpiai játékok felélesztése

Az olimpiai játékok megrendezésének ötlete persze nem a semmiből támadt, a gondolat alapjául természetesen az ókori játékok szolgáltak. A görög olimpiák nagy múltra tekintenek vissza: az első általunk ismert feljegyzett játékra Olimpiában Kr.e. 776-bankerült sor, innen ered a verseny elnevezése is. A versenyt négyévenként nyáron rendezték meg, és a görög városállamok a legjobbjaikat küldték el a viadalra.

Kezdetben csak egy napig tartott néhány sportszámban a versengés, később azonban a sportolók öt napon át küzdöttek a díj, azaz a olajlombkoszorú és a velejáró dicsőség elnyerésért. A résztvevők többek között stadionfutásban, ökölvívásban, pankrációban, kocsiversenyben, gerelyhajításban és távolugrásban mérhették össze erejüket és ügyességüket.

Az ókori versenyek a sporteszközök és a versenyszabályok tekintetében is jelentősen különböztek az újkori olimpiáktól. A legveszélyesebb szám az ökölvívás volt: egyrészt nem osztották a versenyzőket külön súlycsoportokra, másrészt nem kesztyűt használtak mérkőzés közben, hanem szíjet csavartak a kezükre, ami igazán komoly, véres sebeket tudott okozni. További érdekesség, hogy csak teljes jogú férfi polgárok vehettek részt a versenyeken, és a sportolók meztelenül küzdöttek, hogy a ruha ne gátolja őket a szabad mozgásban.

A francia báró, Pierre de Coubertin vágyálma az volt, hogy az ókori játékok mintájára sportversenyt szervezzen, ezért 1894-ben egy nemzetközi konferenciát hívott össze 13 állam részvételével, melynek témája az amatőrsport és az olimpia újjáélesztése volt. A francia arisztokrata el is érte célját, hiszen 1896-ban megrendezésre kerültek Athénban az első olimpiai játékok, ahol 13 államból 295 sportoló képviseltette magát.

Habár az 1936-os berlini olimpia után némi szünet következett be a második világháború kitörésének és a hidegháborús időszaknak köszönhetően, a játékokat ma is négyévenként rendezik meg.