Dzsingisz kán – az alfa hím?

Az 1162 körül született Dzsingisz kán politikai és katonai géniusz volt: először egyesítette a mongol a törzseket, majd a fél világot meghódította. 1227-ben, halálakor a Mongol Birodalom Kínától a Kaszpi-tengerig terjedt.

Bryan Sykes, az Oxfordi Egyetem genetika professzora most megjelent Ádám átka (Adam’s Curse) című könyvében Y-kromoszóma vizsgálatok alapján azt állítja, hogy Dzsingisz „szuper Y” kromoszómája széles körben fennmaradt, sőt, elképzelhető, hogy még a Brit-szigetek lakóinak egy része is a nagy kán leszármazottjának vallhatja magát. (Ennek igazolására az egyetem genetikai tesztlehetőséget biztosít az érdeklődőknek.)

Bryan Sykes ezt megelőzően Közép-Ázsiában végzett Y-kromoszóma vizsgálatokat. Az Y-kromoszóma tulajdonképpen változatlan formában öröklődik apáról-fiúra. A kutatók azt találták, hogy egy bizonyos Y-kromoszóma típus, „ujjlenyomat”, a vizsgált közép-ázsiai férfi lakosság 8 százalékában megtalálható. A szokatlan eredmény azt sugallta, hogy mindnyájan egy nagyon távoli közös őstől származhatnak. Az Y-kromoszómán végbement apró változások alapján a tudósok megállapították, hogy ez a közös ős valószínűleg a 12-13. században élt.

Ebben az időben a világ legnagyobb birodalma a Mongol Birodalom volt. A fennmaradt emlékek szerint negyven éven át tartó hódításai során Dzsingisz kán kegyetlenül bánt a leigázott népekkel: miután a férfiakat leölette, a nőket megerőszakolta.

Dzsingisz kán alfa hím mivoltához bizonyítékot szolgáltatott a pakisztáni Hazara törzs is, akik Dzsingisz kántól származtatják magukat. A törzs férfitagjainál a „szuper Y” kromoszóma szintén megtalálható volt, míg a környező népeknél, akiknek eredetmondájában a mongol kán neve fel sem merül, nem találták a kromoszómát.

A végső bizonyítékot Dzsingisz-kán sírjának megtalálása szolgáltathatná. Az elmúlt években egyébként számos, nagy reményű expedíció indult a sír felkutatására.